A verseny története az ókorig nyúlik vissza. Hérodotosz görög történetíró beszámolója szerint Kr. e. 490-ben, a marathóni csata előtt Pheidippidész athéni futár futva tette meg az Athén és Spárta közötti utat, hogy katonai segítséget kérjen a perzsák elleni harchoz. A modern Spartathlon ezt az emberfeletti teljesítményt idézi fel.
Spartathlon: harmadszor született magyar férfigyőzelem
Bódis Tamásnak nem ez az első sikere a görögországi versenyen. A budapesti futó 2019-ben már megnyerte a Spartathlont, akkor 23 óra 29 perc 32 másodperc alatt teljesítette a távot. Most közel négy órával gyorsabban ért célba, és pályafutása második Spartathlon-győzelmét ünnepelhette.
A férfiak között korábban Bogár János 1991-ben tudott diadalmaskodni, így Bódis mostani sikere a harmadik magyar férfigyőzelem a verseny történetében.
A magyar női ultrafutók szintén jelentős eredményeket értek el a Spartathlonon. Lubics Szilvia háromszor, Maráz Zsuzsanna kétszer győzött, 2025-ben pedig Mórocza Andrea állhatott a dobogó legfelső fokára.
Bódis ráadásul már a mostani Spartathlon előtt is kivételes évet tudhatott maga mögött. Az idei Ultrabalatonon pályacsúccsal nyert, megdöntötte a 100 kilométeres ultrafutás magyar rekordját, júniusban pedig egy hatórás pályaversenyen is új országos csúcsot állított fel. A görögországi diadal azonban még ezek közül is kiemelkedik: a magyar futó a világ egyik legnehezebb ultramaratonján nemcsak legyőzte a teljes nemzetközi mezőnyt, hanem minden korábbinál gyorsabban teljesítette a legendás távot.
