Csillag született a Széchy Tamás Uszodában

Kós Hubert, az UTE 17 éves reménysége berobbant a köztudatba.

Budapest, 2020. július 26. A gyõztes Kós Hubert a férfi 200 méteres vegyesúszás döntõje után a Négy Nemzet Úszóversenyen a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában 2020. július 26-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

az UTE 17 éves reménysége berobbant a köztudatba olimpiai A szintet jelentő 1:59,06 perces idejével a 200 méteres vegyes úszásban. Ezek után már biztosan figyelni fogják a világban is, nem csak itthon.

– Ki tudtam úszni magamat végre a 200 méteren, erre készültem már legalább fél éve – nyilatkozta Kós Hubert a 200 méter vegyes megnyerése után a margitszigeti Széchy Tamás Uszodában, a Négy Nemzet Úszóversenyén. – Összesen három napot hagytam ki a koronavírus-veszélyhelyzet idején, gumikötéllel úsztam a kertünkben, úgyhogy örülök, hogy most vége van ennek a versenynek, mert tudok pihenni egy picikét. Amikor karantén volt, és alig voltunk egy páran az uszodában, akkor minden egyes edzésen ott volt velem Gyurta Gergely, és együtt úsztunk, egyetlen edzést sem hagyott ki. Nekem rengeteget jelentett, hogy velem úszott, így sokkal könnyebb volt elvégezni ezt a sok munkát.

– Nehéz volt megtalálni a motivációt, a célokat? Vagy már inkább a 2021-es olimpiára gondolt?

– Nekem jól jött ez a plusz egy év, mert így legalább esélyem lett arra, hogy kijussak Tokióba. Végig az járt a fejemben, hogy javulnom kell, hogy fiatal vagyok, és nekem ebben a korban még sokkal könnyebb javulni, mint egy huszonéves vagy pláne egy harmincon túli versenyzőnek. És ott kell lennem!

– Idén talán nehezebb lett volna kijutni az olimpiára, mint jövőre. Ebben a korban egy év sokat jelent, nem?

– Ez így van, azt szokták mondani, tizenhét évesen szokott egy úszó „megérkezni”. Ez történt tavaly Zombori Gáborral, és még korábban, 2017-ben a budapesti világbajnokságon Milák Kristóffal. Eljött az ideje, hogy tizenhét évesen én is megérkezzek.

– Nem titok, hogy évek óta kiugró tehetségnek tartják, olybá tűnik, hogy eddig töretlen a fejlődése.

– Én is így érzem. Még fiatal vagyok, a javulás ilyenkor jön magától, de én tényleg beleteszem a munkát az edzéseken. Ilyenkor nagyon jó érzés, hogy bejövök egy versenyre, és látszik, hogy kijött az a sok munka, és nem a semmiért edzek minden egyes nap.

– Ezt a mai úszást, ezt az 1:59,06 perces időt a 200 métert vegyesen – ami bőven alatta van az olimpiai A szintnek – hová helyezi az eddigi pályafutása eredményei között?

– Azt gondolom, hogy itt kezdődhet egy komolyabb karrier, mert ez már egy olyan idő, amire felfigyelhetnek az emberek, mert tavaly az EYOF-on meg az ifi-világbajnokságon a Duna Arénában nem tudtam annyira jól úszni, főleg az utóbbin, amikor jobb formában voltam, mint az EYOF-on. Hét századdal maradtam le a döntőről, igaz, a két évvel idősebbek között. És most 400 vegyesen is nagyon sokat léptem előre, úgyhogy ez nagyon pozitív.

– Az olimpiai szint tehát megvan mindkét vegyes számban?

– 200-on 1:59,67 perc, azon egy másodperccel belül vagyok, több mint fél éve ez járt a fejemben, hogy ezt meg kell úsznom. A 200 vegyes nem annyira erős szám, mint a 400, mert ott most kevesebben vannak. Ott talán jobbak az esélyeim. 400-on is megvan az A szintem – igaz, nem hivatalosan –, de ott most csak ötödik vagyok a magyarok között Verrasztó Dávid, Gyurta Gergely, Holló Balázs és Bernek Péter mögött, és mögöttem van még Sós Dani. Cseh Laci már nem ússza a 400 vegyest. Az idő, azt hiszem, nekem dolgozik.

Fotó: MTI

Gumikötéllel úszott a kerti medencében

Magyarovits Zoltán hét éve edzi Kós Hubertet, azaz tízéves kora óta, akkor vette át Perjámosi Katától.

– Ellopta a show-t a gyerek Hosszú Katinkától, Milák Kristóftól, meg a többi sztártól…

– Hála istennek!

– Számított erre az időre?

– Igen. Két perc alatt akartunk úszni, és számítottunk rá. Hubert mindent úgy csinált, ahogy akartuk. A részidők, a technika, a tempószám – minden stimmelt. Tudatos gyerek, aki pontosan betartja a terveket.

– De azért ravasz társaság az önöké, mert csaltak. A koronavírus-veszélyhelyzet idején is edzettek, nem álltak le.

– Szerencsénk volt, mert nekünk nem kellett leállni, mint azoknak, akik februárban és márciusban mentek edzőtáborba. Mi januárban voltunk. Mi tovább edzhettünk. Három hét szünet azért volt, de Hubert közben is úszott az otthoni tízméteres medencéjükben. Vagy víz alatti delfineket csinált, vagy kikötötte magát gumikötéllel.

– Ehhez komoly akaraterőre van szükség.

– Ő nagyon eltökélt, roppant komolyan veszi.

– Hasonlít Hubert testalkata Milák Kristóféra, nem?

– Hasonlít, de azért Kristóf egy őserő, Hubert meg a 195 centijéhez legfeljebb 76 kiló. Sok izmot kell még magára szedni, de súlyzós edzéseket nem végzünk, csak saját testsúllyal. Szegény Széles Sándor mondta annak idején, hogy a hal sem súlyzózik, mégis elég jól úszik. Persze Milák egy őserő, Hubert meg még gyerek.

– Hogyan találtak egymásra?

– Hét éve csináltuk meg a Vasas úszószakosztályát – persze ma már az UTE-ben vagyunk –, akkor követett engem oda Hubert, amikor átmentem A Jövő SC-től. Engem 2012-ben rúgtak ki a Jövő SC-ből. Huberték hozzám akartak kerülni. Hubertban az a nagyszerű, hogy nemcsak gyorsan úszik, hanem szépen is. Ez még az Öregtől van: én négy évig úsztam Széchy Tamás keze alatt, és akkor fontos volt, hogy ne csak gyorsan, hanem szépen is ússzon az ember. A vérvonal töretlen: Széchy, Széles és mi, mai negyvenesek. A régi dolgok közül be kell emelni azt, ami jó, és gazdagítani kell az új vívmányokkal. Ha megnézem a huszonöt évvel ezelőtti edzésterveimet, csak mosolygok rajtuk.

– Mi lesz az olimpián?

– Ha lesz. De ha lesz, akkor szerintem a döntőbe jutást kell megcélozni, óvatosan, éremről nem szabad álmodozni. A döntő vége a realitás. Persze egy év alatt nagyon sok víz lefolyik a Dunán. Ezen a szinten már nincsenek három-négy másodperces javulások.