Nist nem hozta lázba a női Európa-bajnokság. Nem kicsit sem, egyáltalán nem. Persze, érthető, ha a szlovén, a török, az olasz és a magyar válogatott nem penget meg a helyeikben érzelmi húrokat, de a látszat kedvéért picit megerőltethették volna magukat. Egy plakát nem sok, annyi sincs a városban, amely felhívná a figyelmet a jeles eseményre. Érthető tehát, hogy a csoport nyitómeccse előtt, amikor eljátszották a két csapat himnuszát – ahogy ígérte, Turner Yvonne együtt énekelt a többiekkel –, mintegy kétszáz szlovén és ötödannyi magyar szurkolón kívül némi túlzással csak a torna hivatalos személyzete állt vigyázzban a négyezres csarnokban.
A létszámfölényben szurkoló szlovénok örömére az ő csapatuk kezdett jobban, de a magyar válogatott szorosan a nyakában lihegett. Eleinte csak a palánk alatti határozatlanabb játékának köszönhette a hátrányát, ám a második negyed elején egymás után adta el támadásban a labdákat, és a játékrész közepére az ellenfél tíz ponttal elhúzott (25-35). Különösen a két egykori szekszárdi, Lisec és Oblak játszott eredményesen, utóbbi egyébként előző este fél tizenkettőkor még jóízűen falatozott egy belvárosi étterem teraszán.
Studer Ágnes kiemelkedett a csapatból
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A jól időzített időkérés után a magyar csapat összeszedte magát, és Turner hasznos gólpasszaival, valamint Studer Ágnes triplájával sikerült visszazárkóznia a félidőre (36-39), annak ellenére, hogy a gyomorpanaszokkal küszködő, 208 centi magas Határ Bernadett ekkor percekre eltűnt a kispadhoz legközelebbi kijárat mögött. A harmadik negyed elejét megint sikerült elszúrni: a szlovénok négy triplával nyitottak, erre csak pontatlan kísérletek érkeztek válaszként, és hamarosan már 14 ponttal vezettek. Magyar részről a küzdőképességgel nem volt gond, ám Studeren és Határon kívül nem volt, aki a gyűrűbe talált volna ebben az időszakban, a lepattanók megszerzésében is mindkét oldalon jobb volt az ellenfél – így alig csökkent a különbség (59-69).
És ekkor megtörtént a csoda: Zele Dorina lendített a csapaton, majd ismét feltámadt Turner, aki az utolsó tíz percben 17 (!) pontot dobott, a szlovénoknál megsérült Lisec, és a magyar válogatott nyolcvan másodperccel a vége előtt már vezetett – az első perc óta először. Érződött, az ellenfél felőrlődött, néhány kulcsjátékosa kipontozódott, és bár izgalmasan telt a hátralévő idő, Székely Norbert együttese nem engedte ki a kezéből a győzelmet, 88-84-ra győzött, és így sikeresen kezdte el az Eb-t.
„A játékosok akkor is hittek magukban és egymásban, amikor hátrányban voltunk, és ezt csodálatos volt látni” – értékelt a szövetségi kapitány.
– Tudtuk, a szlovénok rotációja nem bírja el a fáradtságot és a kipontozódást, erre is játszottunk, de elsősorban az döntött, hogy a kritikus pillanatokban nem roppantunk össze.”
Nehéz, hősies győzelem volt, ma 18.30-kor Olaszország következik. És az még nehezebb lesz.
A csoport másik mérkőzésén: Olaszország–Törökország 57-54.
