Csak a felszínen övezi viszonylagos csend a legnagyobb magyar kerékpárversenyt: a május 12–16. közötti Tour de Hongrie szervezői gőzerővel dolgoznak azon, hogy az eddigieknél is színvonalasabb eseményt hozzanak létre. A magyar körversenyt szervező Vuelta Sportiroda Eisenkrammer Károly vezette stábja a rangos nemzetközi mezőnyhöz méltó útvonalat állított össze, amelyet hamarosan a nagyközönség is megismerhet.
A Tour de Hongrie 1925 óta íródó történelmében eddig hetvenkét település volt a körverseny szakaszainak rajt- vagy célállomása. A legtöbbször – összesen hetvenhat alkalommal – a főváros volt „érintett”, a képzeletbeli dobogóra még Miskolc (33) és Debrecen (25) került fel. 2020-ban Sárospatak iratkozott fel a listára, s a szervezők egyelőre annyit árultak el, hogy 2021-ben is felkerül majd új város a magyar körverseny házigazdáinak listájára.
Magyarország tizenkilenc megyeszékhelye közül eddig tizennyolc volt rajt- vagy célállomás házigazdája, más kérdés, hogy a Tour de Hongrie mezőnye csak tizenhét városba jutott el: 2017-ben Zalaegerszeg lett volna az első szakasz befutójának a helyszíne, a célterületet annak rendje és módja szerint fel is építették, ám egy hatalmas vihar miatt útközben a mezőnyt meg kellett állítani, a szakasz félbeszakadt, a karaván nem jutott el a zalai fővárosba. Sosem járt még a magyar körverseny Tatabányán, legalábbis rajt vagy cél nem volt Komárom-Esztergom megye székhelyén, mi több, a megyében először 2019-ben volt befutó: Esztergomban, a bazilikához vezető macskaköves emelkedőn az olasz Manuel Belletti szerezte meg az etapsikert.
A Tour de Hongrie négy kiírásában lépett át Magyarország mai határain (az 1920 előtti ország területét egyszer sem hagyta el), először a II. világháború idején – amikor az 1940-es második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, Észak-Erdélyt, benne a Székelyfölddel –, az akkori hangulatban magától értetődő volt, hogy a régi-új országrészben versenyezzenek a kerékpárosok. 1942-ben és 1943-ban is a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár útvonalon haladt a magyar körverseny.
Immár ebben az évezredben, 2007-ben és 2008-ban két olyan szakaszt is rendeztek, amely határainkon kívülről rajtolt, s ott is ért célba: a szlovákiai Újhely (Novo Mesto) és Kassa között. Ez tényleg a szomszédban volt, hiszen az újhelyi rajt néhány száz méterre volt a magyar határtól (Újhely a trianoni diktátum előtt Sátoraljaújhely része, Zemplén vármegye székhelye volt); az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, Kassa pedig mindössze húsz kilométernyire fekszik a magyar határtól.
A Tour de Hongrie rajt- vagy célállomása volt:
76 alkalommal: Budapest
33: Miskolc
25: Debrecen
23: Szombathely
19: Pécs
18: Győr
17: Keszthely
16: Siófok
14: Nagykanizsa
13: Eger, Szeged
12: Gyöngyös, Veszprém
10: Békéscsaba, Kékestető
9: Karcag, Kecskemét
8: Kazincbarcika, Szolnok
7: Kaposvár
6: Bükkszentkereszt, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár, Tapolca
5: Kolozsvár, Nagyvárad
4: Balatonföldvár, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kiskunhalas, Sopron, Szekszárd
3: Balatonfüred, Cegléd, Esztergom, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd, Velence
2: Balassagyarmat, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Bükkszentlászló, Bükkszék, Gyomaendrőd, Kassa, Mátraháza, Mosonmagyaróvár, Pápa, Paks, Salgótarján, Tiszafüred, Tiszaújváros, Újhely, Vác, Várpalota
1: Abony, Balatonalmádi, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Csongrád, Dunakeszi, Felsőtárkány, Fertőd, Füzesgyarmat, Gyömrő, Paks, Répáshuta, Sárospatak, Szeghalom, Tokaj, Zalakaros
Forrás: Tourdehongrie.hu
