A magyar grafikusok magas színvonalon alkottak a film- és a reklámgrafika terén is, de amíg az amerikai filmes hirdetések jellemzően a hős, a főszereplő nagyságát hangsúlyozták, a hazai rajzok inkább az adott film atmoszféráját igyekeztek szemléltetni. Badits Marcell plakátgyűjtő beszélgetésünkkor a Jedi visszatér című 1983-as filmplakátot, Helényi Tibor munkáját említi példaként, amely sajátos látásmódú munka és szerinte kiválóan mutatja mitől is működik a hangulatot jól érzékeltető moziplakát.
Az árverés célja, hogy a hazai műkedvelő közönség megértse, hogy a reklámgrafika önálló művészeti ág, értéke van, meg kell őrizni az utókornak, arról nem szólva, hogy éppen olyan szépen mutathat a szobánk falán, mint bármely képzőművészeti alkotás.
Badits szenvedélye a mozi, ezért kizárólag filmplakátokat gyűjt, elsősorban a hatvanas-hetvenes évek filmjeiért rajong, hiszen kezdeti mozi élményei ehhez az időszakhoz köthetők. Mára több ezer darab van kollekciójában, otthonában szobát különített el a plakátoknak, ahova kivételesen azért nem enged be minket, mert elkapta a koronavírust, így senkit nem fogadhat.
Bud Spencer és Terence Hill, a legendás páros
Fotó: MTI/Külföldi Képszolgálat
Az eddigi legnagyobb értékben elkelt plakát ugyancsak filmhez kapcsolódik: a Jedi visszatér című film plakát megjelenítése egy régebbi aukción 450.000 forintért ment el, a mostani aukción, ennek a plakátnak kisebb verziója kerül kalapács alá.A grafikai minőség és a ritkaság egyszerre értékel fel egy plakátot, azonban ha olyan filmklasszikusról van szó, mint a Csillagok háborúja, amit a világ bármely pontján megemlítünk, mindenki tudja, miről beszélünk, a licit elég magasra szaladhat– magyarázza a gyűjtő.
Szintén a magyar filmtörténet kuriózuma, az 1970 októberében Pécsen megrendezett VI. Magyar Játékfilmszemle, a későbbi Magyar Filmszemle elődjének hirdetése, amelyen egyebek mellett Szabó István Szerelmesfilm-jét vetítették, mi több, a baranyai filmfesztiválon tartották a kultikussá vált film ősbemutatóját.
A Falra fel! aukciók hatását már az eddigi három alkalom után már látja, mert kezd kialakulni egy magyar gyűjtői kör a hazai plakátok körül, egyre többeknek válik szenvedélyévé a nívós hirdetések megszerzése, közülük egyébként többen kortárs képzőművészeink alkotásait is gyűjtik. Attól azonban még távol vagyunk, hogy miként Franciaországban hetente tartsunk plakátaukciókat, de nem is hozzájuk mérjük magunkat, hiszen a régiség kereskedelem a franciáknál világelső.Már az is eredménynek mondható, ha tudatosítani tudjuk az emberekben, hogy a régi plakátokat ne dobják ki, azok megismételhetetlen értékek, nemcsak művészi, de kortörténeti erejükkel is hatnak– tette hozzá.
A teljes cikket IDE KATTINTVA érheti el.
