Útban volt a templom

A Regnum Marianum a terrortól megszabadult nemzet háláját hirdette, lerombolása a proletárdiktatúra igazi arcát. A magasba nyúló kereszt erre a mozgalmas, fájdalmas múltra emlékeztet.

Mindössze két évtizedig állt az 1931-ben felszentelt városligeti Regnum Marianum-templom, amelyet a tanácskommün bukásának emlékére, hálából emeltek Magyarország patrónusának a hívők. Húsz évvel később, 1951-ben e napon, szeptember 23-án robbantatta fel a szentélyt a hatalma teljében terpeszkedő Rákosi Mátyás, Sztálin legjobb magyar tanítványa. A háborút túlélte a templom – a diktátor ámokfutását nem. A rombolásra a hivatalos indoklás szerint azért volt szükség, mert az építmény „útjában állt” a kialakítandó Felvonulási térnek, ahová moszkvai mintára hamarosan hatalmas tribünt emeltetett a pártvezetés, hogy legyen hol ünnepeltetnie magát az alattvalókkal. A vandál akció megtervezett része volt Rákosi évek óta tartó egyházirtó programjának. (A diktatúra a kegyhely emlékét is ki akarta törölni a lelkekből, létét még az építész szakirodalomból is kiirtották.) Később, 1969-ben a templom helyére egy ordítva rohanó vöröskatona megmintázott alakja került – szegény ma a budaörsi Szoborparkban próbál uszítani…

A Regnum Marianum helyén magasodó domb tetején a rendszerváltás óta egy fakereszt áll. Változnak az idők. (Változnak? 2000-ben ezt a puritán emlékkeresztet is lerombolták – lefűrészelték – haragos ifjúkommunisták.) Az újraállított feszület mára igazi történelmi emlékhellyé lett. Két eszme mementója: a hité és a diktatúráé. A Regnum Marianum a terrortól megszabadult nemzet háláját hirdette, lerombolása a proletárdiktatúra igazi arcát. A magasba nyúló kereszt erre a mozgalmas, fájdalmas múltra emlékeztet. A domb, ahol a kereszt áll, a mi Golgotánk. Álljunk meg előtte!