Se Fradi, se testvérvárosok

Nem csak a Fradit, a Ferencváros testvérvárosait sem kedveli Baranyi Krisztina, a IX. kerület ellenzéki polgármestere. Előbbit a sportklub elnökétől, Kubatov Gábortól tudjuk, aki minap arról írt, azt kérték, hogy a klub kapja vissza az önkormányzatnak befizetett adót (utánpótlás-nevelésre és tömegsportra fordították volna, ahogy korábban is), ám Baranyi minden támogatást megtagadott tőlük. „Sosem gondoltam volna, hogy a Fradinak egyszer majd saját otthonával kell hadakoznia” – panaszolta a sportkör elnöke. Most meg arról érkezett hír, hogy a barátságtalan polgármester asszony a testvérvárosi címereket is leszedette a képviselő-testület üléstermének a faláról. Mások mellett Beregszász, Pöstyén, Királyhelmec, Magyarkanizsa és Sepsiszentgyörgy jelképe esett ennek áldozatul.

Meg lennék lepve, ha a kerület lakossága efféle lépésekre hatalmazta volna fel Baranyit a 2019-es önkormányzati választásokon… Ahogyan azt sem hiszem, hogy polgármester asszony az ő kérésükre „feledkezett meg” a kommunizmus áldozatainak az emléknapjáról és az október 6-i nemzeti gyásznapról. (Amikor a Fidesz–KDNP-frakció kérdőre vonta emiatt, helyettese, a Kétfarkú Kutya párti Döme Zsuzsanna nemes egyszerűséggel azt válaszolta: a gyásznap nem kötődik Ferencvároshoz.) Annál lelkesebb volt a kerületvezetés, amikor a Humen magazin homoszexualitás-érzékenyítő plakátjainak, illetve a szivárványos zászlónak kellett helyet biztosítani a polgármesteri hivatal épületén. Sokat elárul Baranyi Krisztina szellemiségéről, hogy a kerületi Ferenc téren állították fel a – szerencsére kérészéletű – térdelő, szivárványszínű Szabadság-szobrot.

Erre vágytatok, kedves ferencvárosiak?