A második magyar király édesapja, Orseolo Ottó a velencei dózse méltóságot viselte. Édesanyja nevét nem tudjuk, Ilona és Gizella változatok is felmerültek a forrásokban.

Orseolo Péter rossz választás volt
Szent István azért választotta az unokaöccsét utódjául, mert bízott abban, hogy Magyarországot továbbra is a keresztény úton fogja vezetni. A másik választási lehetőség Vazul lett volna, aki Szent István legidősebb férfi rokona volt az Árpád-házból, de mivel Szent István attól tartott, hogy visszatér a pogánysághoz, ezért megvakíttatta.
Orseolo Péter már 1026 óta a magyar királyi udvarban élt ugyanis apját, a dózsét száműzték. Orseolo Ottó bukását az okozta, hogy az egyház elégedetlen volt uralkodásával.

Az apa Péter édesanyjával együtt Bizáncba távozott, Péter ezzel szemben Magyarországot választotta. Ez azért is érdekes, mert Szent István haláláig lett volna ideje megismernie a magyar viszonyokat, de mégsem élt ezzel a lehetőséggel. Szent István azonban annyira kedvelte az unokaöcsét, hogy még a hadak vezérévé is kinevezte.
Részlet István nagyobb legendájából:
„ … mikor már nem volt kétséges hamari halála, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy helyette a Velencében született Pétert, nővérének fiát választják királynak, akit már korábban magához hívatott, és seregének vezérévé nevezett ki …”
Orseolo Péter Szent István halála után 1038-ban lépett trónra. Ám nagyon hamar maga ellen fordította a magyarokat, mert idegen tanácsadókkal vette körül magát, és csak rájuk hallgatott, figyelmen kívül hagyva a magyar érdekeket.
A Képes Krónika Orseolo Péterről:
"Miután Pétert királlyá tették, a királyi felség kegyes hajlandóságát mindenestül elvetette, és német dühösséggel kegyetlenkedett: Magyarország nemeseit megvetette, gőgös szemmel és telhetetlen szívvel falta a föld javát, vadállati módon ordító németjeivel és fecske módjára fecsegő olaszaival. Az erősségeket, őrhelyeket és várakat németek és olaszok őrizetére bízta."
Orseolo uralmát a magyarok első körben csak három évig bírták
A magyarok megelégelték uralmát és 1041-ben, három évvel a megkoronázása után elűzték az országból. Ugyanis Péter több püspököt leváltott, Gizella királynét, Szent István özvegyét pedig tömlöcbe záratta. Nem hallgatta meg a királyi tanácsot sem a fontos államügyekben. Budot, akit Péter rossz szellemének tartottak, a magyarok megölték. Ez volt a közvetlen előzménye Péter távozásának Regensburgba.
Péter menekülésekor is hozta a papírformát, mert a németekhez, III. Henrik császárhoz ment, mivel tőlük várta a segítséget. Ez különösen veszélyes volt, mert ezzel az önálló magyar államiság került veszélybe. A németek vazallusállamot csináltak volna Magyarországból.
A magyarok Péter elűzése után egy előkelőt, Aba Sámuelt választották meg királynak. Azonban Aba Sámuel uralkodásával sem lettek elégedettek a főurak. Nem teljesen tisztázott, hogy Orseolo Péter 1044-ben úgy tért-e vissza, hogy ezt a magyar előkelők egy része is akarta, vagy az volt a döntő ok, hogy III. Henrik őt támogatta és Aba Sámuel nem tudott ellenállni a túlerőnek. Mindenesetre az biztos, hogy a döntő, 1044-es ménfői csatában a magyar urak egy része Orseolo Péter mellé állt, szemben Aba Sámuellel.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!