Orbán: Történelmi fontosságú helyszín Budapest

Történelmi jelentőségű a mai esemény, és nagy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy vendégül láthatja az észak-atlanti tanács minisztereit mindössze két évvel azután, hogy a NATO tagjává vált. Azt gondolom, hogy egy szép, lélekemelő beszéd helyett érdemesebb röviden áttekinteni a mindannyiunkat érintő főbb ügyeket.A NATO tagjává válva Magyarország visszatért abba a közösségbe, ahová mindig is tartozott. A NATO pedig a bővülésen keresztül belépett Kelet-Közép-Európába. Világos az üzenet a térség minden állama számára: a NATO érdeklődik a régiónk iránt. Ezért is szeretnénk, ha a budapesti találkozó sikerként vonulna be a szövetség és Európa történetébe. A budapesti találkozón megbeszélendő ügyek kulcsfontosságúak, mind a szövetség jövője, mind az euroatlanti biztonsági struktúra fejlődése szempontjából.Elképzelésünk a NATO jövőjéről az, hogy egy jelentősen megerősödött stratégiai szövetség köti össze Európát Észak-Amerikával. Napjainkban több változás zajlik le a környezetünkben öt év alatt, mint korábban két-három évtized alatt. Közös felelősségünk a szövetséget képessé tenni arra, hogy szembe tudjon nézni ezekkel a változásokkal. Az 1999-es washingtoni csúcs után és a 2002. novemberi prágai csúcs előtt e találkozó kitűnő alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a Washingtonban elhatározott döntéseket és kezdeményezéseket.A magyar polgárok számára fontos a NATO figyelme, és megnyugtató azt látni, hogy az amerikai elkötelezettség és a szövetség aktív jelenléte Délkelet-Európában továbbra is fennmarad. A NATO nélkül Délkelet-Európa demokratizációja nem kezdődhetett volna meg. A NATO és az EU partneri együttműködése elengedhetetlen a tartós béke sikeres megteremtése szempontjából is.Délkelet-Európa sorsa az egész euroatlanti térség biztonságára hatással van. E régió kiemelkedő fontosságú Magyarország számára. Közös érdekünk, hogy megerősítsük a térség stabilitását. A nemzetközi közösségnek segítséget kell adnia a demokratikus folyamatok megvalósításához és a demokratikus struktúrák létrehozásához. A NATO és Jugoszlávia közötti bizalmat lépésről lépésre lehet felépíteni, a partnertől kapott visszajelzések alapján.Magyarország számára 1956-os hátteréből fakadóan kötelesség és egyben biztonsági érdek, hogy támogassa a NATO további bővítését a leginkább felkészült, a tagságra leginkább kész országok meghívásával. Célunk, hogy Prágában döntés szülessen a NATO bővítésének folytatásáról.Ennek valóra válásához nekünk, a NATO-nak jó előre el kell kezdenie a felkészülést. Hiszen a bővítés elsősorban nem arról szól, hogy egy harmadik fél mit szól hozzá, hanem arról, hogy mi magunk és a tagjelölt országok tényleg felkészültek-e, illetve hogy milyen hatással jár ez a transzatlanti viszonyra, amely meghatározza mindanynyiunk biztonságát.A NATO–EU-kapcsolatok további fejlődése a szövetség fokozott összetartását és a transzatlanti kapcsolatrendszer megerősödését kell hogy jelentse. A Délkelet-Európával kapcsolatban folytatott biztonságpolitikai együttműködés jól példázza, bizonyítja, hogy a két szervezet jó úton halad. Történelmi fontosságúnak tekintjük, hogy Budapest a helyszíne az észak-atlanti tanács és az EU Általános Ügyek Tanácsának első miniszteri szintű találkozójának.A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése az egyik legkomolyabb kihívás, amellyel a szövetségnek szembe kell néznie az új évezredben. A hidegháború kölcsönös sebezhetőségen alapuló logikája nem ad kielégítő választ a holnap kihívásaira. Ezért fontos, hogy közösen dolgozzuk ki az új realitások által megkívánt új megoldásokat. Minden jelentős védelmi program feladata, hogy egyszerre erősítse a biztonságot és az amerikai–európai stratégiai szövetséget. A NATO közös katonai képességeinek fejlesztésében és a proliferáció akadályozásában ezt a jól bevált párhuzamos megközelítést kell alkalmazni.A firenzei találkozó óta jelentős előrelépés történt a kapcsolatok kiépítésében Oroszországgal. A NATO-nak pragmatikusan, a közös érdekek alapján együtt kell működnie az Orosz Föderációval. Mindemellett azonban látni kell, hogy kettőn áll a vásár. Oroszország számunkra nem ellenfél, hanem partner. Ezt az a tény bizonyítja, hogy megfelelő politikai akarattal hatékony együttműködést sikerült kialakítani számos területen, például Délkelet-Európában és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása terén. Oroszország folyamatosan erősíti európai kapcsolatait, amelyek magukban foglalják az együttműködést a NATO európai tagjaival. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kölcsönös függőség erősítésével tovább távolítsuk az európai kapcsolatrendszert a katonai dimenziótól.Ukrajna elkötelezettségének fenntartása a nyugat-európai integráció felé a NATO kollektív érdeke. A szövetségnek segítenie kell az ukrajnai reformokat még akkor is, ha eredményük nem nyilvánvaló azonnal. Bármilyen jele annak, hogy megváltoztatjuk céljainkat és Ukrajna iránti elkötelezettségünket, rossz üzenetet küldene. Az ukrajnai fejlemények befolyással lesznek az európai biztonságra.Azzal a gondolattal szeretném befejezni, hogy mi hogyan látjuk a jövőt.A NATO a biztonság alappillérét jelenti Magyarországnak egy olyan térség közelében, amely bár stabilizálódik, továbbra is biztonsági kihívásokkal küzd. Európa és Észak-Amerika biztonsága és jóléte a jövőben is elválaszthatatlan lesz. A demokráciák nagy integrációs szervezetei ugyanazon a fejlődési úton haladnak, ha a forma más és más is.