Ismeretlenségben az eredeti tőkefelhalmozók

Az utóbbi hónapokban az átlag magyar újságolvasó előtt is egyre szembetűnőbb módon érzékelhetővé vált az a feltételezés, mely szerint a polgári magyar kormány befeketítése érdekében némely külföldi titkosszolgálatok a korábbi időhöz viszonyítva is aktívabb tevékenységbe kezdtek. Ezzel egy időben értesülhettünk a szlovén és holland sajtóban többször közölt és sugárzott Amnesty International emberjogi szervezet jócskán elhibázott propagandafilmjeiről, amelyek a Magyar Köztársaságot rasszista, antidemokratikus rendőrállamnak igyekeztek a holland, illetve a szlovén közvélemény előtt feltüntetni.Ezzel kapcsolatban még az is felmerült, hogy Magyarország esetleg egy összehangolt, külföldi titkosszolgálatok által szervezett lejárató akció kereszttüzében áll. A brit Jane’s Intelligence Digest című neves nemzetbiztonsági folyóirat erre utaló cikke ugyan még nem lehet konkrét bizonyíték, ilyen formában eddig mégsem lehetett hallani hasonló megnyilatkozást, jóllehet már évekkel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank bécsi CW Bankjának tevékenysége is egyértelműen bizonyította, hogy Moszkva lényeges szerepet játszott, amikor a magyar pénzintézet segített átmenteni a keletnémet diktatúra millióit az Osztrák Kommunista Párt javára. Ámbár erről az akcióról a nyilvánosság előtt is beszéltek, a kilencvenes évek nemzetbiztonsági szolgálatai ennek ellenére továbbra is tétlenek maradtak.A Horn-kormány leváltása után, ahogy az új magyar kormány erősítette nyugati kapcsolatait, annak arányában érzékelhető volt, hogy Moszkva egyre inkább aktivizálta titkosszolgálatát, a KGB utódját, a Szövetséges Biztonsági Szolgálatot (SZBSZ). Az SZBSZ-nek Magyarországon Oleg Gordijevszkij volt KGB-tiszt – aki 1985-ben Angliába menekült – egy interjú kapcsán kijelentette: „Magyarországon például nemcsak SZBSZ-állomás van – meglehetősen nagyszámú, körülbelül húsz tiszttel, hanem majdnem ugyanannyi ügynök és katonai hírszerző is utazgat, mint ahányan állandóan ott állomásoznak. Magyarországot tehát bizonyos értelemben elárasztották a Kreml ügynökei.” Ez az aktivitás Moszkva részéről nemcsak Magyarországot érinti, hanem mindazokat az országokat, amelyek az orosz megszállásból kiszabadulva a nyugati védelmi rendszerbe, a NATO-ba, illetve az Európai Unióba igyekeznek integrálódni. Az SZBSZ ügynökei egykori kommunista párttagjainak segítségét igyekeznek megszerezni, és az üzleti életben, a bankvilágban, különböző nagyvállalatok háza táján igyekeznek megkapaszkodni. Magyarország elleni akciójukban jelentős helyet foglal el az Ausztriába telepített ügynökök széles hálózata: a múltkor például alig emelkedett magasba az innsbrucki repülőtérről Putyin orosz elnök repülőgépe, máris megkezdődött az ENSZ bécsi központjának épületében egy széles körű vizsgálat. Az ENSZ New York-i központjából az Office of Internal Oversight Services munkatársai Bécsbe érkeztek, hogy vizsgálatokat indítsanak a kábítószer és nemzetközi bűnözés elhárításával megbízott részleg (UNDCCP) tevékenységével kapcsolatban. Érdeklődésük középpontjában a szervezet vezetője, Pino Arlacchi áll, aki egyúttal Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyettese is.A nemzetközi szervezet vizsgálatokat folytató munkatársai azután léptek akcióba, miután az amerikai titkosszolgálat központját a CIA bécsi részlege riasztotta, még tavaly ősszel, mivel az osztrák elhárítástól dokumentumokat kaptak, amelyben részletes leírás található az orosz kémek ausztriai tevékenységéről. A CIA 25 személyből álló bécsi részlegét nem annyira az orosz kémek ausztriai tevékenysége hozta izgalomba, hanem a jelentésnek azon része, amelyben pontos tájékoztatást nyertek arra vonatkozóan, hogy ezek az ügynökök milyen mértékben szivárogtak be a Duna partján fekvő ENSZ legfelső irányítási központjába. Különös szerepet játszik ebben az UNDCCP kábítószer-elhárítási részlegének igazgatója, Vlagyimir Fenopetov, aki hivatalból Közép-Ázsia és Kelet-Európa területeiért felelős. Az 55 éves Fenopetov – a dosszié szerint – régi munkatársa a néhai KGB-nek. Valódi feladatát a nemzetközi organizáción keresztül jobban megértjük, ha tudjuk, hogy Moszkva célja az volt, különösen a Szovjetunió összeomlása után, hogy 19 milliárd dollárt a KGB-n keresztül sikerüljön Oroszországból kicsempészni. Ehhez az akcióhoz szükséges volt a fegyver-, illetve kábítószer-kereskedelmen keresztül egy széles hálózatot kiépíteni, amely elsősorban az Oroszország közelében lévő államokat fenyegeti. A szakértők megállapították, hogy a KGB hatalmas összegeit – amelyeket már régóta elosztottak a világban – bár Oroszországból irányítják, de nem ott van az egyetlen központjuk.Pino Arlacchi szociológus, akit Putyin ausztriai látogatása kapcsán felkeresett, 1994-ben mint baloldali képviselő a római képviselőház tagja lett, majd két évvel később a szenátusnak. Arlacchi bécsi hivatalában olyan emberekkel vette magát körül, mint a protokollfőnöke, Borisz Znamenszkij, akiről a grúziai, kábítószerrel foglalkozó maffiafőnök, David Samikidze meggyilkolása alkalmából az osztrák rendőrség megállapította, hogy közeli kapcsolatban állt az áldozattal. Znamenszkij igyekezett elszigetelni Arlacchit, így amikor Tádzsikisztán elnökével tárgyalt a kábítószer elleni küzdelemről, úgy intézte, hogy a német Schulenburg, aki ennek a területnek lett volna a felelőse, nem jöhetett be, az ajtó előtt kellett várakoznia.Az amerikaiak megállapították, hogy Arlacchi 1999-ben találkozott Pozsonyban egy Lucia Hrbkova nevezetű hölggyel, akinek személyét nyugati titkosszolgálatok már régóta nagy figyelemmel kísérik. Egyes vélemények szerint Hrbkova asszony az orosz hírszerzés egyik, beszervezéssel megbízott embere. Amikor Arlacchi és Hrbkova asszony között megszakadt a kapcsolat, Fenopetov azonnal Bécsbe hozatta a 27 éves Luciát, és kiküldte kiképzésre New Yorkba és Barbadosra. Amikor Lucia ezt a kiképzést kapta, érdekes módon Arlacchi úr is a karibi térségben tartózkodott. Az osztrák Staatpolizei C osztályának II/7 részlegének jelentése egyre inkább arra enged következtetni, hogy Moszkva Bécsben kívánja Berlin mellett felépíteni újabb hírszerzési központját. Erre utal az is, hogy az Ausztriában tartózkodó 445 orosz közül száz a moszkvai titkosszolgálat munkatársa, igaz, diplomata státusban. A bécsi orosz nagykövetségen dolgozó diplomaták 32 százaléka tartozik a KGB utódszervezetéhez, az SZBSZ-hez. Parancsnokuk, Valerij Vlagyimirovics Rozanov, aki ezt megelőzően hét éven keresztül Budapesten tevékenykedett mint az analitikai osztály vezetője. Az altábornagyot mint Putyin elnök bizalmasát, 1998-ban Bécsbe helyezték át. A legfelsőbb munkatársak közé tartozik Szergej P. Ganzka követségi tanácsos, az Orosz Föderáció főkonzulja, Andrej P. Csernij első titkár, Alekszander Scserbakov, valamint Igor Pridattcsenko, harmadtitkári minőségben. Nyugati titkosszolgálati szakemberek szerint erős összjátékot lehet megfigyelni az oroszok részéről a szervezett bűnözőkkel.Ha a fentieket figyelembe vesszük, talán jobban érthető a botrányos bécsi CW Bank újra elővett dossziéja is: ez a pénzintézet az elmúlt években – mint az nem sokkal az Orbán-kormány hivatalba lépése után kiderült – közel százmilliárd forintos veszteséget halmozott fel a magyar adófizetők rovására. Az elkövetők máig ismeretlenek.