Suttogó propaganda

Nem hiszem, ha nem hallom. Történt a választások első fordulójának másnapján Budapest Zugló kerületében, a Nagy Lajos király útja egyik kocsmájában, amely kiváló terepként ismerszik a kommunista-szocialista múltunk tárgyi világának tanulmányozásához, lévén annak rekvizitumaiból képzett dizájnja, hogy ádáz vita zajlott a választások tétjéről-eredményéről, amúgy Budapest-reprezentatívan a szocialista többség és a polgári kisebbség között. A vita alapjában békés mederben folydogált, mégiscsak kultúrnemzet volnánk.
Ez önmagában nem ok a megörökítésre. Azonban szocialista részről valami olyan is elhangzott, amitől – gyermekeimtől csent kifejezéssel – lementem hídba. Történt pedig, hogy az egyik szocialista hívő, aki civilben s ahogy mondta, a dzsí – ezen a GE-t, teljes nevén a General Electricet, a világ legnagyobb multinacionális cégét kell érteni, amely a hajdani Tungsramot vásárolta meg – alkalmazásában áll, a következőt adta elő: a dzsí jócskán emelte volna alkalmazottai bérét, de ezt az Orbán-kormány kifogásolta, s csak az infláció mértékéig engedélyezte, s azzal fenyegetett, ha ennél magasabb lesz az emelés, visszavonja a cég adókedvezményeit. A dzsí dúlt-fúlt magában, de mit tehetett volna, engedelmeskedett, s béremelés helyett, pusztán kínjában, a gyárudvar lekövezésére költött.
Ez volt a pont, amikor elviselhetetlenné vált kívülállónak lenni, beleszóltam, s néhány ravasz kérdéssel próbálkoztam: az igen tisztelt MSZP-hívő szerint a magyar kormánynak valóban vannak eszközei arra, hogy beleszóljon egy magáncég bérpolitikájába, leszámítva a minimálbér jogszabályi előírását? S ha igen, milyen cél által vezéreltetve szólna bele, hogy az ország polgárai kevesebbet keressenek? Az igen tisztelt MSZP-hívő véletlenül nem a fazont keveri a szocialista időszak bértömeg- és bérszínvonal-gazdálkodásával? De ha az Orbán-kormány alacsonyan kívánja tudni a béreket, s megátalkodottságában ezt a világ legnagyobb multinacionális cégére kényszeríti, amelynek forgalma jóval meghaladja Magyarország GDP-jét, zsebre rakhatná az egészet, akkor vajon miért emelte drasztikusan a minimálbéreket két év alatt több mint két és félszeresére? Nincs olyan munkaadó, aki magától egy fillér béremelést is szívesen adna – erre csak a félelem kényszeríti. Félelem a munkaerő elvesztésétől. A béremeléssel célja a munkaerő megtartása. Válasz persze nem jött, válasznak tekinthető válasz legalábbis. A dolgot még sem tudom elintézni annyival, hogy nagy az Isten állatkertje, a hülyeségnek nincs határa stb. Az MSZP-hívő, tanúsítom, a világ dolgaiban tájékozott volt, átlagosan legalábbis.
Honnan szedhette vajon ezt a csinos okfejtést? Ilyet – biztos vagyok benne – a Népszabadságtól a Népszaváig, a 168 Órától a Beszélőig lap le nem ír, ilyen e periodikákban nem olvasható, kereskedelmi televízió vagy rádió sem vetemedik ilyesmire. A kisujjból mégsem szopható ennyi rosszindulatú tájékozatlanság.
Csak a suttogó propagandára tudok gondolni. Az ilyen okfejtéseket valakik lejárató célzattal kitalálják és tudatosan terjesztik; fajankó, aki elhiggye, akad elég. Ha valakinek jobb ötlete van, kérem, vegye a fáradságot, és közölje e sorok írójával.

A szerző a BKÁE gazdaságpolitika tanszék oktatója