Gyógyír mérgezés esetére

A két világháborút követő békeszerződések idején még nem voltak ismertek a környezeti jelenségek és problémák, azokat a múlt század második felében kezdték felismerni. Ez idő szerint az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács erőfeszítései a fenntartható fejlődés biztosítására irányulnak. Részletes adatok olvashatók erről az ENSZ UNEP által GEO–2000 címmel Londonban kiadott könyvben, amely a globális, a regionális és a lokális környezetpolitikák összekapcsolását ajánlja.
Közép-Európa környezeti problémái nem oldhatók meg regionális megközelítés nélkül. Ezt bizonyítják a közelmúlt árvizei, a Bős-Nagymaros vita lezáratlansága, a verespataki aranybánya ciánszennyezése, a határokon keresztül akadálytalanul áramló víz- és levegőszennyezések. Magyarország felszíni vizeinek 96 százaléka például külföldről érkezik, s a kivédhetetlen légköri szennyezések is ártalmasak lehetnek az élővilág egészségére és a talajra egyaránt. Az Európa Tanács támogatásával öt észak-európai ország – Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország, utóbb csatlakozott hozzájuk Grönland is – kidolgozta a regionális környezetvédelmi szabályozás iskolapéldáját, az Észak-európai Környezetvédelmi Konvenciót, amelynek aláírására 1974-ben Stockholmban került sor. Ez a regionális környezetvédelmi szerződés tartalmában korszerű, jogtechnikai megoldásaiban szellemes, védelmezi a környezet és az élet minőségét, oldja a jogrendszerek és államok közötti érdekellentétekből származó feszültségeket, a legeredményesebb a világon.
Érthetetlen és elgondolkodtató, hogy ez ideig miért nem adaptálták sehol a világon?!
A regionális konvenciók legfontosabb feladata azon környezeti problémák rendezése, amelyeknél más államban jelentkezik a környezeti ártalom, mint ahol az azt előidéző hatás található. Az Észak-európai Környezetvédelmi Konvenció lényege: minden részes államban létesítettek „ügyintéző” és „ellenőrző” környezetvédelmi hatóságot. Ugyanez érvényes az igazságszolgáltatásra.
Ha valamely részes állam területén egy jogalany – természetes vagy jogi személy – észlel feltehetően más ország területén kibocsátott, kifogásolható környezeti hatást, ezt választása szerint bejelentheti az észlelés vagy a kibocsátás szerinti állam „ügyintéző” környezetvédelmi hatóságánál.
Az „ügyintéző” környezetvédelmi hatóság ellenőrzi a bejelentés megalapozottságát, a hivatkozott bizonyítékokat, okiratokat, szakvéleményeket, fényképeket, és ezekről fénymásolatokat készít. A bejelentéssel kapcsolatos állásfoglalását közli a bejelentővel, valamint a teljes anyag fénymásolatban történt sokszorosításának megküldésével a hatást kiváltó forrás államának „ügyintéző” környezetvédelmi hatóságával.
A továbbiakban két állam „ügyintéző” környezetvédelmi hatóságai tárgyalnak egymással.
Az anyagi igazság kiderítése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezet és az élet minőségének védelme szempontjából óriási a különbség aközött, hogy két állam szakhatóságai tárgyalnak egymással, vagy pedig egy magánszemély keresi igazát más állam hatósága előtt, amelynek nem ismeri nyelvét és jogrendszerét. Ha a két állam jogrendszere eltér egymástól, azét kell alkalmazni, amely kedvezőbb a környezeti ártalmat elszenvedett szempontjából. Az eljárások tárgyi költségmentességet élveznek, vagyis minden költség a részes államokat terheli. Az érintett államok „ügyintéző” környezetvédelmi hatóságai tárgyalnak egymással, majd annak az államnak az „ügyintéző” környezetvédelmi hatósága hozza meg a határozatot, amelyhez a bejelentés érkezett.
A határozatot teljes részletességgel közölni kell a sajtóban, így érvényesül a széles körű nyilvánosság ellenőrzése is. A határozatot megkapja a bejelentő jogalany, és az érintett állam „ügyintéző” környezetvédelmi hatósága is. Mindketten fellebbezhetnek a határozat ellen. A másodfokú határozatot az első fokon eljárt „ügyintéző” környezetvédelmi hatóság felettes szerve hozza meg. Hasonló eljárás érvényesül a bírósági hatáskörbe tartozó ügyeknél.
Magyarország a két békeszerződést követően környezeti szempontból teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került. A Kárpát-medence államainak környezetvédelme is csak regionális együttműködés keretében oldható meg. Az ENSZ UNEP-nél, az Európai Uniónál és az Európa Tanácsnál egyaránt hazánk javára írnák, ha az északi példa felhasználásával kezdeményezné közép-európai környezetvédelmi konvenció létrehozását.
Az Európa Tanács Budapesten, az Országház épületében kölcsönkönyvtárat üzemeltet. Minden segítséget megkapnánk…
A szerző jogász