Rövid újsághír: december 1-jei hatállyal felmentették Pál Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezérigazgatóját. Helyére Kocsis Istvánt, a paksi atomerőmű jelenlegi vezérigazgatóját nevezik ki. További újsághír: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2005. évi privatizációs tervében többek között az MVM privatizációja is szerepel. A privatizációellenes közhangulat miatt a kormányzat viszont azt hangoztatja, hogy a magánosítás nincsen napirenden.
Tudnivaló: Pál László nem értett egyet az MVM szétdarabolásával és privatizációjával, aminek hangot is adott. További tudnivaló: Kocsis István az ÁPV Rt. vezérigazgatójaként hajtotta végre 1995-ben az energiaipar kiárusító privatizálásának első ütemét. A Tocsik-ügy kapcsán innen távoznia kellett, amelyet követően az a német RWE cég alkalmazta Németországban, amely privatizációs befektetőként Kocsis úrral szemben ült a tárgyalások során, s amelynek tulajdonába került a fővárosi elektromos művek, az észak-magyarországi áramszolgáltató és a mátrai lignitbánya-erőmű. És többek között Kocsis úr írta alá azt az RWE-vel kötött titkos megállapodást, amely alapján a cég, az országra nézve igen hátrányos feltételek mellett, két új lignittüzelésű erőműi blokkot építhetett volna versenyen kívül.
Újabb tudnivaló: Kocsis István paksi vezérigazgatósága idején következett be (2003. április 10-én) Európa legsúlyosabb atomerőműi üzemzavara, de a vezérigazgató, a szakma és a közvélemény megütközése ellenére a helyén maradt, s még csak felelősségre sem vonták.
Mindezek ismeretében az emberben gondolatok támadnak, és kérdések fogalmazódnak meg, minthogy az említett hírek és tudnivalók akár szorosan össze is függhetnek egymással. Kérdésként vetődik fel: Kocsis Istvánra az MVM-ben a nemzetellenes privatizáció befejezésére vár? Hiszen ő már bizonyított, ő nem fog akadékoskodni. Ő erre a feladatra a legalkalmasabb, ezért az atomerőmű éléről sem lehetett eltávolítani.
További kérdés: az MVM-et az országos magasfeszültségű vezetékhálózattal is az RWE-nek mint „győztesnek” fogják eladni? Hiszen a közelmúltban a gázüzletágat már a másik nagy német multinacionális energetikai cég vásárolta meg, így a villamos üzletág maradéka az RWE-nek dukál.
Ez lenne a piacgazdaság? Ez piaci verseny vagy a kölcsönös érdekeken alapuló piaci együttműködés? Netán a kollaborálás, a korrupció is szerepet játszik? Vagy ez a tőke szabad áramlása címén maga a nyers gyarmatosító kapitalizmus, ahol egy kiemelten fontos stratégiai ipari és közszolgáltató ágazatban a közjó érvényesítésének az igénye már fel sem merülhet? Mert a közjó érvényesítése elsősorban az állam feladata lenne, de az ehhez szükséges eszközeit privatizálja.
A szerző c. egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója
origo.hu
Orbán Viktor a gazdasági semlegességről
