Sólyom László megválasztott államfő alkotmánybírósági elnökként 1993-ban azt nyilatkozta: Az alkotmánynak nincs színe. Arra utalt, hogy az alaptörvényt nem értelmezheti egyetlen párt sem a saját érdekeinek megfelelően. Köztársasági elnöki esküje után sem férhet kétség ahhoz, hogy mindennapi munkája, elhivatottsága pártpolitikai befolyásoktól mentes lesz; hogy „rendíthetetlen elkötelezettsége” (idézet Mádl Ferenctől: 2005. június 7.) a demokrácia és a jogállam iránt a mai napig töretlen. Hangsúlyozta, hogy őt a Védegylet, egy civil szervezet ajánlotta köztársasági elnöknek, és nem a pártok. A neves jogásznak egyféle színe azért mégis van, és ezt sosem rejtette véka alá, de ez nem is árnyékolja be a függetlenségéről alkotott tiszta képet: a leghétköznapibb értelemben elkötelezett környezetvédő.
Első közjogi méltóságában Sólyom László volt az előadó bírája (kvázi felelős szerkesztője) a 28/1994. (V. 20.) alkotmánybírósági határozatnak, amelyet a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény megszületése előtt közel egy évvel hirdették ki. A határozat ösztönzőleg és jótékonyan hatott a környezetvédelmi jogalkotás, jogfejlődés menetére, különösen a természeti környezet védelmét illetően. Az Alkotmánybíróság itt állapította meg, hogy az alkotmány 18. paragrafusa, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Azonban a védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor is csak szükséges és arányos lehet. A környezethez való jog nem sorolható a klasszikus, védelmi jellegű alapjogok közé, hanem úgynevezett harmadik generációs alkotmányos jog, amelynek jellege 1994-ben még vitatott volt, s amelyet csak kevés kortárs alkotmány tartalmazott. A határozat szerint azonban ez a jog nem pusztán alkotmányban kitűzött feladat vagy államcél. Fontos része az alkotmánybírósági határozat indokolásának az a megállapítás – és az emberi élet és méltóság védelme mellett mindig síkra szálló Sólyom jogászprofesszor sejlik fel a sorok mögött –, hogy a környezethez való jogot az alkotmány jognak nevezi, s az állam e minőségében ismeri el és érvényesíti, éppen úgy, mint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Ezt erősítik az Alkotmánybíróság határozatának azon sorai, amelyek a környezetvédelmi jog és az élethez való jog közötti legszorosabb kapcsolat fennállta mellett érvelnek.
A környezethez való jog az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet nevesíti külön alkotmányos jogként. A környezethez való jog sajátossága abban áll, hogy alanya valójában az emberiség és a természet lehetne. Folytatva e gondolatsort, a határozat szerint ezt a problémát szemléletesen jelzik mindazok a törekvések, amelyek a természetnek, vagy képviseletében az állatoknak, növényeknek stb. jogokat kívánnak adni, vagy a meg nem született generációk jogairól beszélnek. Az alkotmánybírósági határozat leszögezi: a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszőleges. A védelem szintjét döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élet fennmaradásának feltételei. A környezethez való jog az emberi élethez való jog érvényesülésének fizikai feltételeit biztosítja. Ezek alapján a környezethez való jog jogalkotással való védelme különös, más jogokéhoz képest fokozott szigorúságot követel.
Az 1980-as években a Duna Kör számára végzett jogi tanácsadással szerzett magának „zöld- jogász” hírnevet Sólyom László. A 28/1994.
(V. 20.) alkotmánybírósági határozat megalkotásával alapvetően megreformálta a környezetvédelmi jog tananyagát. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának államigazgatási jogi profeszszora, Bándi Gyula az 1995-ben megjelent Környezetvédelmi kézikönyvében feldolgozta ezt a határozatot és továbbértelmezte a környezethez való jog fogalmát a jurátusok számára.
Sólyom 1990 óta az első szaktekintély, akinek újabb közjogi méltóságot szavaztak meg a parlamenti képviselők, azonban Mádl Ferenc államfő is hangsúlyozta: a poszt nagy felelősséggel jár – hozzáteszem: Sólyom László esetében különösen. Azt az öltözetet, amit a bírói testület elnökeként – a jog és az erkölcs harmóniáját keresve – az alkotmányra ő is rászabott, hamarosan újrapróbálják. Várhatóan egy-két éven belül neki kell majd az új alkotmányt aláírnia, amelyben a természeti környezet és az emberi élet védelme remélhetőleg nagyobb súllyal fog szerepelni.
A szerző természet- és állatvédelmi jogász
origo.hu
12 éves kislányt gyilkolt meg egy pedofil Nyíregyházán
