A zöldjogász

Sólyom László kiemelkedő környezetvédelmi munkássága

Czerny Róbert
2005. 06. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sólyom László megválasztott államfő alkotmánybírósági elnökként 1993-ban azt nyilatkozta: Az alkotmánynak nincs színe. Arra utalt, hogy az alaptörvényt nem értelmezheti egyetlen párt sem a saját érdekeinek megfelelően. Köztársasági elnöki esküje után sem férhet kétség ahhoz, hogy mindennapi munkája, elhivatottsága pártpolitikai befolyásoktól mentes lesz; hogy „rendíthetetlen elkötelezettsége” (idézet Mádl Ferenctől: 2005. június 7.) a demokrácia és a jogállam iránt a mai napig töretlen. Hangsúlyozta, hogy őt a Védegylet, egy civil szervezet ajánlotta köztársasági elnöknek, és nem a pártok. A neves jogásznak egyféle színe azért mégis van, és ezt sosem rejtette véka alá, de ez nem is árnyékolja be a függetlenségéről alkotott tiszta képet: a leghétköznapibb értelemben elkötelezett környezetvédő.
Első közjogi méltóságában Sólyom László volt az előadó bírája (kvázi felelős szerkesztője) a 28/1994. (V. 20.) alkotmánybírósági határozatnak, amelyet a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény megszületése előtt közel egy évvel hirdették ki. A határozat ösztönzőleg és jótékonyan hatott a környezetvédelmi jogalkotás, jogfejlődés menetére, különösen a természeti környezet védelmét illetően. Az Alkotmánybíróság itt állapította meg, hogy az alkotmány 18. paragrafusa, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Azonban a védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor is csak szükséges és arányos lehet. A környezethez való jog nem sorolható a klasszikus, védelmi jellegű alapjogok közé, hanem úgynevezett harmadik generációs alkotmányos jog, amelynek jellege 1994-ben még vitatott volt, s amelyet csak kevés kortárs alkotmány tartalmazott. A határozat szerint azonban ez a jog nem pusztán alkotmányban kitűzött feladat vagy államcél. Fontos része az alkotmánybírósági határozat indokolásának az a megállapítás – és az emberi élet és méltóság védelme mellett mindig síkra szálló Sólyom jogászprofesszor sejlik fel a sorok mögött –, hogy a környezethez való jogot az alkotmány jognak nevezi, s az állam e minőségében ismeri el és érvényesíti, éppen úgy, mint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Ezt erősítik az Alkotmánybíróság határozatának azon sorai, amelyek a környezetvédelmi jog és az élethez való jog közötti legszorosabb kapcsolat fennállta mellett érvelnek.
A környezethez való jog az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet nevesíti külön alkotmányos jogként. A környezethez való jog sajátossága abban áll, hogy alanya valójában az emberiség és a természet lehetne. Folytatva e gondolatsort, a határozat szerint ezt a problémát szemléletesen jelzik mindazok a törekvések, amelyek a természetnek, vagy képviseletében az állatoknak, növényeknek stb. jogokat kívánnak adni, vagy a meg nem született generációk jogairól beszélnek. Az alkotmánybírósági határozat leszögezi: a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszőleges. A védelem szintjét döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élet fennmaradásának feltételei. A környezethez való jog az emberi élethez való jog érvényesülésének fizikai feltételeit biztosítja. Ezek alapján a környezethez való jog jogalkotással való védelme különös, más jogokéhoz képest fokozott szigorúságot követel.
Az 1980-as években a Duna Kör számára végzett jogi tanácsadással szerzett magának „zöld- jogász” hírnevet Sólyom László. A 28/1994.
(V. 20.) alkotmánybírósági határozat megalkotásával alapvetően megreformálta a környezetvédelmi jog tananyagát. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának államigazgatási jogi profeszszora, Bándi Gyula az 1995-ben megjelent Környezetvédelmi kézikönyvében feldolgozta ezt a határozatot és továbbértelmezte a környezethez való jog fogalmát a jurátusok számára.
Sólyom 1990 óta az első szaktekintély, akinek újabb közjogi méltóságot szavaztak meg a parlamenti képviselők, azonban Mádl Ferenc államfő is hangsúlyozta: a poszt nagy felelősséggel jár – hozzáteszem: Sólyom László esetében különösen. Azt az öltözetet, amit a bírói testület elnökeként – a jog és az erkölcs harmóniáját keresve – az alkotmányra ő is rászabott, hamarosan újrapróbálják. Várhatóan egy-két éven belül neki kell majd az új alkotmányt aláírnia, amelyben a természeti környezet és az emberi élet védelme remélhetőleg nagyobb súllyal fog szerepelni.

A szerző természet- és állatvédelmi jogász

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.