Immár három éve annak, hogy pénzügyes modernizálóink a Nyugathoz való felzárkózás céljából meghirdették: vége a papírra nyomott részvényeknek, azokat meg kell semmisíteni, és digitalizált formában kell majd nyilvántartani. Egy központi számítógépen, névre szólóan, miáltal a részvénytulajdonosok azonosíthatók és ügyleteik ellenőrizhetők lesznek.
Meg is hozták a tőkepiaci törvényt, amelynek végrehajtásaként az idén elkezdődött a papírrészvények megsemmisítése, és vele együtt a kisrészvényesek kisemmizése. Ezt a folyamatot hívják dematerializációnak vagy csak rövidítve: dematnak.
Ha a valami véletlen folytán fülest kapó részvényes beadta a kijelölt szerveknek (főleg bankoknak) a papírrészvényét dematolásra (azaz megsemmisítésre), akkor kaphatott egy nyilvántartási lapot, hogy most már csak digitális részvényei vannak. Ez alkalommal minden személyi adatát bejegyezték, és ettől fogva még fizetnie is kell a nyilvántartásért a banknak. Ehhez a szerencséhez „fülest” kellett kapnia, hiszen a részvénytársaságok nem a rendes éves közgyűléseken, hanem csupán a tavalyi év végén sebtiben összehívott rendkívüli közgyűléseken jelentették be a dematot, amikor a dematolás 2004. decemberi végső határideje már körmükre égett. A kisrészvényesek milliói tehát nem is hallhattak a dematról.
De sebaj, a törvény erre is felkészült, és előírta: ha a részvényes nem adja be részvényét, akkor is megsemmisítik. Vele együtt megsemmisítik a részvényben megtestesülő tulajdonjogait, és a részvénytársaság részvényeseinek sorából is törlik. Amolyan vigaszdíjként kilátásba helyezték: a cégnek az ilyen be nem nyújtott és megsemmisített részvények helyett újakat kell kibocsátania, azokat értékesítenie kell, és a bevételt oda kell adnia a feledékeny részvényeseknek. Már persze akkor, ha a figyelmetlen részvényes erről egyáltalán tudomást szerez. Mert ha nem tud róla, hogy neki pénz jár a figyelmetlenségéért, akkor bizony a cég törli őt a részvényesek sorából, miközben ugye a pénz ott marad a cég kasszájában. Így válik teljessé a kisrészvényesek kisemmizése. Hiába is lobogtatná részvényét, mert a törvény nem ismerete nem mentesít a következmények alól, ugyebár.
A részvények megsemmisítése, bármilyen okra hivatkozva is, hallatlan dolog egy szabad piacgazdaságban, a magántulajdonhoz fűződő jog alapvető megsértése, és így alkotmányellenes. Éppen olyan, mint jó ötven évvel ezelőtt, amikor a szocialista államosítás egy tollvonással megszüntette a részvényeseket. Ha a gazdaságirányító szervek, a törvényalkotó szándéka az volt, hogy a papír anyagú részvények elektronikus formává alakításával felzárkózzunk a Nyugathoz, azt a részvények megsemmisítése nélkül, fokozatosan is el lehet érni úgy, hogy a már meglévő papírrészvények megmaradnak, miközben az új cégek már elektronikus részvényeket bocsátanak ki. Továbbá ha az volt a szándék, hogy a demat miatti kötelező nyilvántartásba vétel révén nevesítsék a bemutatóra szóló részvények tulajdonosait is, ahhoz szintén nem kell megsemmisíteni a részvényeket, hanem csak egyszerűen előírni a láttamozási-bejegyzési kötelezettséget, ahogy az például az ingatlan-adásvételnél van. De hol, ki tenne valamit ez ellen, ha a legfőbb felügyeleti hatóság, a PSZÁF névtelenséget kérő munkatársa maga is így kommentálja a dolgot: „…ez nyilvánvaló törvénytelenség. A demat igazi célja a kisrészvényesek kisöprése.”
A szerző egyetemi tanár
(Kyoto Women’s University)
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország megvédte magát!
