Kampánytükör

„Arra kérlek benneteket, hogy alávalót és durvát, igaztalant és hamist, személyesen bántót és tisztességben sértőt sem szóban, sem írásban, sem újságban, sem könyvben ne kövessetek el.” (Gyurcsány Ferenc)

Székelyudvarhelyi karatésok gyűjtöttek ajánlószelvényt a kettős állampolgárság ellen kampányoló SZDSZ-es Bőhm Andrásnak Újbudán. A szomszéd aktivisták talán azt hitték: Bőhm bácsiról van szó a Szomszédokból.

Gyurcsány mint Hitler? Bizarr párhuzam. Eddig baloldali közírók privilégiuma volt, hogy élő magyar politikust Mussolinihez meg Hitlerhez hasonlítgassanak. E gondolatkísérleteket Orbán Viktor ihlette, s afféle fekete mágiás bábuszurkálásra hajaztak. Gyurcsányról – noha nem idegen tőle némi nárcizmus – külsődleges jegyek alapján senkinek nem ötlött volna a Führer az eszébe: átmeneti miniszterelnökünknek nincs például bajusza, van viszont már-már berijásan szigorú szemüvege. Ahhoz, hogy személyét a közbeszéd a szalonképtelen Harmadik Birodalommal hozza összefüggésbe, kellett az „Egy ország, egy ember, egy program” ostoba szlogenje, amely még a fideszes elfogultsággal aligha vádolható történésznek, Gerő Andrásnak is rögtön az „Egy nép, egy birodalom, egy vezér” hármas hitleri jelmondatát juttatta az eszébe. Gyurcsányék körülbelül akkor lőhettek volna még ennél is nagyobb bakot, ha ráadásként odakomponálják a hirdetésbe Zuschlag Jánost is valami olyasmi ajánlással: „Nincs tőle melegem: én is kizárólag őrá szavazok.” A dolog védhetetlen; nemhiába szállt rá a sajtó nyomán szinte rögvest Deutsch-Für Tamás is, mondván: tessék szépen visszavonni a rossz asszociációkat keltő plakátokat meg újsághirdetéseket azonnal, még a nagy szombati MSZP-happening előtt. Ezek a hirdetések azonban már le voltak kötve, a plakátok meg kinyomtatva. Ráadásul a szociknak tényleg Gyurcsány minden reményük: az utolsó szalmaszál a totális bukás elodázására. A Köztársaság téri agytröszt ezért a töredelmes bocsánatkérés, politikai kármentés helyett a totális ellentámadást választotta. Nyakó szóvivő például (akit elvtársai nagyobb kalibernek tarthatnak, mint amilyennek kívülről látszik, különben nem tették volna előkelő helyen a pártlistára) Hitler helyett rögtön a reklamáló Deutsch-Für gazdag politikai múltjáról kezdett beszélni, s mint egy B kategóriás Mórickának, akit tekerős kulcscsal felhúztak, a saját kommunikációs katasztrófájukról is a köteles meg kokettálós mondókák jutottak az eszébe. Nagy buzgalmában nem csupán az „egy a tábor, egy a zászló” orbáni jelmondatát idézte, hanem az Oláh Ibolya-féle „Van egy ország”-ot is. Ezzel sikerült kriptohitlerista hírbe kevernie a szövegíró Geszti Pétert is, de hát ahol Nyakó gyalul, ott hull a fasiszta forgács. (Most aztán izgulhat Zorán is: szabad-e az MSZP országlása alatt arról énekelnie, hogy „kell ott fenn egy ország”?) A kampányvakság átmenetileg elfedni látszik a Hitler-párhuzam komolyságát, annyit azonban mindenképp szeretnék rögzíteni: szerintem nem arról van szó, hogy Nyakóék nem érettségiztek történelemből, s ezért nem tudják, mit beszélnek, milyen formulákat használnak, miket biggyesztenek a választási plakátjaikra. Szerintem az, akit illet, nagyon is tudatosan alkalmazta ezt a verbális megoldást. Az MSZP máskor is előszeretettel élt már a goebbelsi propagandatechnika kipróbált eszközeivel, csak most a nagy lendületben túllőttek a célon: nem ügyeltek arra, hogy az ösztönökre ható mechanizmus ne legyen olyan könnyedén visszakereshető. S ha a törvénytelen kopogtatócédula-gyűjtés abaúji hőse, Nyakó bukásra is áll történelemből, Mandur László MSZP-alelnök arroganciája a zsengébb életkor tudatlanságával sem magyarázható. Mandur (akit felületesen afféle ártalmatlan mackónak nézne az ember, aki hamisan kántálja a Himnuszt, ezért nem veszélyes a szintén hitlerista hírbe kevert Oláh Ibolyára) az ellentámadás részeként Orbán „Kör közepén állok” stílusú országépítő beszélgetéseiben vélte felfedezni a náci színpadi előképet, sőt a remek filhallásával Orbán és Hitler hanglejtését is csalhatatlanul azonosította. Hallotta már valaki Orbánt magából kikelve üvölteni? S ezek szerint Kazimir Károly is náci volt, amikor körszínházként rendezte meg a Tháliában a Kalevalát? Nyakó csupán tehetségtelen kommunikátor, aki erősen rontja a százéves átlagot; de Mandur a rágalomáriája miatt nem való szalonképes politikai küzdőtérre. És ilyen káderekkel van tele Gyurcsány listája.

Sebes György vitriolosnak szánt jegyzetet írt Gulyás Dénesről, a Fidesz képviselőjelöltjéről, aki pályája elején énekelt a Munkásőrség férfikarában. Sebes szerint Áder János kettős mércével mér: az Apró-klánba benősült Gyurcsány nem ötvenhatozhat, bezzeg a munkásőrindulóban közreműködő Gulyás fideszezhet. Nincs kedvem Sebesnek skálázni a különbséget. Csak a többieknek mondom: ez az a Sebes, akinek az apja pártfunkciként szemet vetett Bárdy Magdáék villájára, ezért a házaspárt elhurcoltatta az ÁVH-val. A férj belehalt a kínzásokba, az ifjabb Sebes meg azt sem engedte meg Bárdy Magdának, hogy a régi otthont megmutathassa a fiának…