Lefejezett nemzetpolitika

Egy barátinak nevezett budapesti vacsorán tájékoztatta Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit arról, hogy megadja a kegyelemdöfést az immár két éve haldokló nemzetpolitikának. A miniszterelnök nyilván ezúttal is a reform szót használta a sokkal találóbb lefejezés helyett, de ne felejtsük el, ő a 2004. december 5-i népszavazást is győzelemként élte meg, a szóhasználata tehát igazán másodrendű kérdés. Tettei viszont korántsem azok.
Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen referendum óta úgy kerülte a határon túli magyarok ügyét, mint az a bizonyos macska a forró kását. Néhány improvizatív és erőtlen próbálkozása (lásd görögigazolvány vagy Szülőföld program) talán azóta is a levegőben lóg. Az érintett kisebbségben élő magyarok végül már csak a választásokban bíztak, hátha úgy alakul majd a voksolás eredménye, ahogyan annak azon az átkozott decemberi napon is alakulnia kellett volna. De ezúttal sem váltak valóra reményeik. Gyurcsány most valóban legitim felhatalmazást kapott az anyaország kormányzására. Bár a szocialista, liberális kampányban szó sem esett nemzetpolitikáról, a megméretés után a miniszterelnöknek valamilyen döntést hoznia kellett a határon túli ügyek kezelése terén is. Fura habitusából adódóan arra semmiképpen nem lehetett számítani, hogy ott folytatja, ahol abbahagyta. Így két lehetőség állt Gyurcsány előtt: kitalálni valami egészen eredetit, újat a kisebbségben élő magyarok kérdésének kezelésére, avagy hagyni az egészet a fenébe. Ez utóbbi mellett döntött a kormányfő azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egyik főosztályává degradálta a tizennégy éves múltú Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) és gyakorlatilag megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), a magyar–magyar párbeszéd 1999-ben létrehozott, intézményesített fórumát. Jelzésértékű az a módozat is, ahogyan e két fontos intézmény felszámolása megtörtént. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerdán egy rögtönzött állományi gyűlésen jelentette be, hogy a hivatal június 30-án beszünteti tevékenységét, ekkor valamennyi munkatársának megszűnik a munkaviszonya. Ami a Máértot illeti, László Boglár, Gyurcsány sajtófőnöke a következőképpen érvelt: kompromisszum- és megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet nem hív össze a miniszterelnök. Na de mi lesz akkor, ha holnap az Országgyűlésről mondja ugyanezt a kormányfő? Mondjuk ekképp: Minek ez a veszekedés, hangos vitázás, uraim? Vagy megállapodunk, vagy bezárom a parlamentet! Tessék választani!
Gyurcsány Ferenc sértődöttség és némi spórolás okán bezárta a nemzetpolitikai boltot. Hogy mi jön ezután? Göncz Kinga a Heti Világgazdaságnak nyilatkozva már arról beszél, nem feltétlenül jó az, ha Bukarest várható jövő évi EU-csatlakozása után megnyílik a magyar munkaerőpiac a román állampolgárok, azaz az erdélyi magyarok előtt. Lenyomják a béreket, és aztán jóléti ellátásokra is igényt tarthatnak – érvel a meglepetés-külügyminiszter. Jönnek a hétköznapi december ötödikék.