Közmondások

Kő András
2006. 09. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Deák Ferenc gyakran mondogatta bizalmas körben: „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” A tétel kiterjeszthető lenne a politikusokra is. A jelenlegi magyar miniszterelnök ugyanis – ismeretes – bevallotta, hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”.
Ha a hazug ember köznyelvi megítéléséhez közelebb akarunk jutni, forduljunk a közmondásokhoz. A témával legtöbbet foglalkozó kutató, Archer Taylor írja The Proverb című könyvében: „A közmondás eligazít az élet nehézségei között, összefoglal egy helyzetet, ítéletet oszt vagy cselekvési irányt szab meg. Vigasztalást nyújt nagy és kis bajban, vezérfonalat ad kezünkbe, midőn választani kell. Az átlagember erkölcsiségét fejezi ki.”
Talán a leggyakrabban használatos szólásmondások egyike: Hamarább utolérik a hazugot (a hazug embert), mint a sánta kutyát. A közmondás jelentése mindig a helyzet függvénye. Esetünkben a hazug ember maga leplezte le saját magát. A szóban forgó közmondás jelen van több nyelvben is. Például az angolban: A liar is caught sooner than a lame dog. Németül: Einen Lügner holt man schneller ein, als einen lahmen Hund. Latinul: Nullum mendacium veterascit.
Úgy is fogalmazhatunk: a közmondás használója egy különös helyzetet általános szabály alá rendel. Akkor sem hisznek a hazugnak, mikor igazat mond. Ugyanis eljátszotta a szavahihetőségét, annak igaz állításait sem hiszik el. The liar is not believed when he tells the truth. Wer einmal lügt, dem glaubt man nicht, und wenn er auch die Wahrheit spricht.
Még keményebb ítélet, amikor azt mondjuk: Aki hazudik, az lop is. He that lies, also steals. Zeig’ mir ein Lüger, ich zeig’ dir den Dieb. Finnül: Joka valehtelee, se varastaa.
Úgy hazudik (úgy hazudott) mintha könyvből olvasná (olvasta volna). He lies as if he read from a book. Er lügt wie eine Zeitung.
A német nyelvben – mint látjuk – könyv helyett újság szerepel. Mintha ismerték volna Deák sajtótörvényre vonatkozó egyetlen paragrafusát…
A közmondásnak általában az a szerepe, hogy a jövőbeli cselekvést a múltbéli tapasztalatra való hivatkozással befolyásolja. Ez a befolyásolás történhet egyszerű megállapítással, máskor értékeléssel, vagy egyenesen előírással, felszólítással. Tudniillik: Aki egyszer hazudni mer, többet hitelt nem érdemel. He that once lies will always lie. Wer einmal lügt, dem glaubt man nicht wieder.
A közmondások megkülönböztető sajátossága, hogy kiszakíthatók a hozzájuk tartozó összefüggésrendszerből, és új helyzetre alkalmazhatók. A közmondást úgy is felfoghatjuk, mint egy történetből leszűrődött tanulságot. Hasonló tehát az erkölcsi tanmese szerepéhez, amely kiegyenlítést és megnyugvást ad.
A magyar nyelv tobzódik a hazug emberek közmondásszerű megvetésében. Hazugot a föld is, a víz is kiveti. Azaz: a hazug embert mindenki utálja, megveti. Sok hazug ember van innen és túl a Tiszán. Fut előtte a hazugság = úgy ismerik, mint a hazugot. Hol a hazugságot mérték, ott neki köblösével jutott ki. Száz hazugság sem ér egy igazat. „Száz hazugság, száz hazug törvénnyel” – írta Ady. Stb.
A hét végi Kossuth téri tüntetésen jelentette ki Papp Lajos szívsebész professzor, hogy a Radnóti Miklós Töredék című verséből ismert „…az ember úgy elaljasult, / hogy önként, kéjjel ölt” kifejezés most emígy értelmezhető: kéjjel hazudott. (Gy. F.)
Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke mondta egy alkalommal: „Egyetlen ember sem elég jó ahhoz, hogy a másikat annak hozzájárulása nélkül kormányozza.”
Megszívlelendő igazság ma is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.