Kétszázhúsz fiatalt vett őrizetbe a Szabadság téri eseményeket követően a rendőrség, közülük 145-en előzetes letartóztatásba kerültek. Valódi garázda cselekménnyel csak töredékük vádolható. Sokan ott voltak a Szabadság téren, de jelentős részük bár a garázdaságok elkövetésekor a helyszínen volt, azoknak csak passzív szemlélője volt. A legtöbb rendőri visszaélésre szeptember 20-án, szerdán éjszaka került sor, amikor a hatóságok a Blaha Lujza tér, Oktogon, Dob utca környékén számos fiatalt vettek őrizetbe, sokakat közülük súlyosan bántalmaztak. Kevesen tudják, hogy e visszaélések elszenvedői közt nem csak magyar állampolgárok voltak. A rendőrök ezen az éjszakán súlyosan bántalmaztak két perui állampolgárt is, akik egy gyorsétterembe mentek otthonukból. A visszaélések nem kímélték a határon túli magyarságot sem. A 21 éves, erdélyi, egy Marosvásárhely közelében fekvő Kis-Küküllő menti faluból, Küküllőszéplakról származó B. Mihály életében először látogatott Budapestre. Nem vett részt egyetlen tüntetésen sem. Az említett éjszakán többekkel együtt a 906-os éjszakai busz Blaha Lujza téri megállójában állították elő a rendőrök, akiknek a székely fiatal azonnal megadta magát. Mihály azóta is előzetes letartóztatásban van, szabadlábra bocsátási kérelméről a jövő héten dönthetnek. A kizárólag az őrizetbe vételt foganatosító rendőrök vallomására épülő, képtelen vád szerint a mesterségesen kreált „csoport” tagjai, akik előtte soha nem találkoztak, az őt igazoltató rendőrökre kövekkel támadtak. A közterületi videokamerák felvételei, más esetekhez hasonlóan, itt is hiányoznak. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a vád csak alapos gyanúra épülhet. Az alapos gyanú feltétele, hogy a gyanúsított konkrét, egyedi cselekményére, a vád tárgyát képező elkövetési magatartásra nézve minden kétséget kizáró, egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre. Az ügyben érintett, elfogult tanúk vallomása a vádat önmagában nem alapozhatja meg. Az őrizetbe vételt foganatosító rendőrök elfogultak, ezért minden olyan előzetes letartóztatást foganatosító végzés vagy olyan elsőfokú bírói ítélet, amely kizárólag az ő vallomásukra épül, jogsértő.
B. Mihály ügye nemzetközi jogi, diplomáciai jelentőséggel is bír, hiszen Magyarországon egy másik állam, 2007-től másik európai uniós tagállam, Románia történetesen magyar nemzetiségű állampolgárát a nyílt utcán, törvénytelenül őrizetbe vették, és hetekig előzetes letartóztatásban tartották. Magyarország megmaradt nemzetközi hírnevét tovább rombolja, ha más államok polgárai, akik rossz időben rossz helyen tartózkodnak, börtönbe kerülhetnek, vagy amint az a peruiakkal történt, súlyos bántalmazás áldozatául esnek. Az erdélyi magyarok a magyar hatóságoktól nem számíthatnak humánusabb eljárásra, mint az őket nacionalista indulatból zaklató román rendőröktől. A magyar hatóságok, rendőrök, ügyintézők, BKV-ellenőrök, parkolóőrök az erdélyi magyarokat az eltelt évtizedben rendszeresen megalázzák, lerománozzák őket, sértő, lekicsinylő hangnemben beszélnek velük. Munkavállalási, bevándorlási ügyekben a kínai, vietnami, ukrán vendégmunkás, ha van pénze, kedvezőbb elbánásban részesülhet, mint a határon túli magyar. Milyen anyaország az, amely határon túlra szakadt gyermekeivel így bánik?
Mihály sorsa a közeljövőben remélhetőleg rendeződhet. A határon túli magyarok magyar hatóságok általi rendszeres megalázásának problémája azonban hosszú távú megoldásra vár, amely nem halogatható.
A szerző jogász, egyetemi oktató
origo.hu
Kiugrott a kocsiból a pirosnál, és tiszta erővel kezdte ütni felesége autóját az elhagyott pécsi férj - videó
