A baloldali választók egy része jobboldalinak, sőt szélsőségesnek tekinti a Fideszt, és Orbán Viktorban a gonosz megtestesülését látja. Tudják ők, hogy Gyurcsány a konvergenciacsomaggal a nyakukra tette a kötelet. Ők azonban még sem fognak a Fideszre szavazni, még akkor sem, ha Gyurcsány kötele megszorul a nyakukon. Ezért van patthelyzet.
Úgy tűnhet, hogy ez a Fidesz gondja. A Fidesznek szabályos választásokra van szüksége, szabályos választásokon kell nyernie ahhoz, hogy esetleges új kormányát az európai körökben is szalonképesnek fogadják el. A patthelyzet azonban már bénítja az országot, ez viszont valamennyiünk gondja.
Ne gondolja senki, hogy a szocialisták udvartartásáról van szó, akik hivatásszerűen űzik a Fidesz-utálatot. Nem! Akikről én beszélek, nagyon is egyszerű emberek, van köztük gyári munkás, varrónő, pénztáros, önkormányzati alkalmazott, tanár, házmester, vállalkozó. Ismerjük őket, közöttük élünk. Mi zavarja őket?
Túl sok a múlt. A múlt visszaidézése összekovácsolhatja a Fidesz saját táborát, de eltaszítja a baloldali embereket. Amerika úgy született, hogy az alapítók nem vitték magukkal történelmüket az újvilágba. A múlt nem kötötte sem kezüket, sem szellemüket. Bennünket röghöz köt a múlt. Szabaddá kell tennünk kezünket és fantáziánkat! Orbán Viktor tíz évvel fiatalabb nálam. Nincs szüksége régi oltárokra. Elég lenne azt mondani: az én időmben épült a Nemzeti Színház! Ez többet ér, mint akármilyen múltidézés.
Túl sok a kommunistázás. Ráadásul nem talál célba. A mai szocialista vezetőknek nincs lelkiismeret-furdalásuk amiatt, hogy kiszolgálták a régi rendszert. Sőt újkori „partizánnak” tekintik magukat, akik csak azért fogadták el a jó állást, hogy bomlasszák a rendszert. Az egyszerű melós pontosan tudja, hogy Gyurcsány vagy Hiller nem kommunista. Nem akarják ők a tőkét dönteni! Ellenkezőleg! Ők szolgálják ki a külföldi nagyvállalatokat, elnyomják a saját népüket, cserébe büntetlenül szedhetik meg magukat. Mint egykor Indiában, ahol a maharadzsák az angol zászló védelme alatt nyomták el az elnyomorított többséget.
Fel lehet-e oldani a patthelyzetet? Megváltozhat-e a baloldali választók véleménye? Nos, kár abban reménykedni, hogy az MSZP egysége megbomlik. A német szociáldemokraták között voltak államférfiak, Oskar Lafontaine is az. Az MSZP-ben nincsenek államférfiak. Nem nemzeti vagy akárcsak baloldali távlatokban gondolkodnak, csak saját érdekeiket érvényesítik iszonyú következetességgel. Pénz, pénz, pénz! Ez az MSZP egységének cementje, s pénz egyelőre van.
Nem várható az sem, hogy új baloldali pártok szerveződnek, amelyek majd egy csapásra vonzzák a választókat. A balra tartó szervezetek vagy az MSZP szellemi fogságában vagy anyagi fogságában vannak, esetenként mindkettőben, s ebből nem is akarnak szabadulni.
A szocialisták ellen egyetlen baloldali pártnak, a Munkáspártnak van mersze fellépni. A baloldali választók nem fognak a Fideszre szavazni, de szavazhatnak a Munkáspártra. 2004-ben összegyűjtöttünk 300 ezer aláírást olyan népszavazásra, amely a kórházak eladását volt hivatott megakadályozni. Egyetlen népszavazás nem tudta elejét venni a privatizációnak, de kétségkívül lefékezte. Az igazi tanulsága az, hogy a liberális gazdasági program megakadályozására szükséges és lehetséges a különböző típusú politikai erők pragmatikus együttgondolkodása és együttes cselekvése. Az aláírásokat mi gyűjtöttük, de a Fidesz és más polgári pártok az aláírásra biztatták híveiket. Ők az Alkotmánybíróságnál csatáztak a népszavazásért, mi az utcán, az Alkotmánybíróság előtt tüntettünk egy jó hónapig.
A Gyurcsány-csomag most ugyanezt a kérdést veti fel, de már sokkal szélesebb és veszélyesebb formában. Az ország jövője azt igényli, hogy mindent megtegyünk a Gyurcsány-csomag megakadályozására. A kormány és a kormánypártok tehetetlenek, ezért a népnek kell dönteni élete alapvető kérdéseiről. A Munkáspárt meggyőződése, hogy világnézetétől, vallásától, párttagságától függetlenül minden dolgozó ember érdeke a népszavazás megtartása. Senkit se zavarjon, hogy a Fidesz és a KDNP kezdeményezte, a lényeg az, hogy az emberek számára megteremtődik a döntés lehetősége.
Ilyenkor megszólalnak szirénhangok a jobboldalról, a veszélyekről. A veszély ma nem az, hogy szélsőjobboldali erők vonulnak be a parlamentbe. A veszélyt ma az jelenti, hogy a Gyurcsány-kormány a társadalom általános elutasítása mellett csak erőszakkal képes valóra váltani programját. Mivel nála a parlamenti többség, ezt meg is teszi. Baloldali ember sem cselekedhet a saját érdekei ellen. Ha bevezetik a vizitdíjat, ha fizetnünk kell a gyerekeink taníttatásáért, nem a jobboldallal, nem Orbán Viktorral szúrnak ki, hanem velünk. Nem kell megalkudnunk sem. A kapitalizmus megdöntése ma nem időszerű, de igenis égető szükséglet a tőke korlátozása. Ezt jelentené, ha megadóztatnák a külföldi vállalatokat és a magyar nagytőkéseket, és az ország terheiben mindenki vagyona mértékében osztozna.
Nem kell hazazavarni minden külföldi vállalatot, nem is lehet, de igen is lehetséges, hogy ne engedjük a külföldi tőkét az egészségügybe, ne árusítsuk ki még meglévő nemzeti vagyonunkat. És igen lehetséges, hogy a magyar vállalkozók támogatásával enyhítsük az ország függőségét a külföldtől.
Mi sohasem szavaztunk a Fideszre, és sohasem biztattuk erre híveinket. De igenis meg kell értenünk, hogy lehet változást elérni anélkül is, hogy átálljunk a másik oldalra. Baloldalinak kell lenni, a munkást, a kisembert kell szeretni. Magyarnak kell lenni, nemzeti érdekeinket kell védeni.
A szerző a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke
origo.hu
Robbanás volt Budapesten
