A megértés bajnoka vagyok. Megértem a szocialistákat, hogy nem hagyhatják ott Gyurcsány Ferencet, nem mondhatják, hogy most kéne abbahagyni. Nem mernek szólni, hogy pofavágásai, rángatózásai, ájtatoskodó arcjátéka azokat is nevetésre készteti, akik a tartalomra oda sem figyelnek. A miniszterelnök egy meghibásodott lemezjátszó, amely ugyanazon a ponton akad meg újra és újra, ugyanazt ismételgetve a kikapcsolásig. Gyurcsány kiakasztó pontja: Orbán Viktor. A név hallatán a miniszterelnök szeme elé köd ereszkedik, vérnyomása az égbe szökik, és muszáj valami embertelen sátánit, sértőt kivágnia, mert különben helyben megüti a guta. És ma könnyen lehet, hogy nem jön mentő, vagy ha jön, nem tudják, hová vigyék, ha mégis jönnek, és viszik, nem biztos, hogy a kórház az előző napon nem zárt-e már be. Orbán Viktor az eredője Gyurcsány Ferenc öszszes létező és virtuális gyűlöletének. Olyan neki a volt miniszterelnök, mint egy bűnzsák. Minden rosszért ő felel, minden csapás tőle jön, minden gonoszság benne ölt testet. Gyurcsány nem elég intelligens, hogy ezt az érzést magában tartsa vagy tompítsa, ahhoz a technika szak kevés. Kormányzása alatt, ha az országgal foglalkozna annyit, amennyit Orbán Viktorral, felvirágozna Magyarország.
Ettől mindez még a magánügye is lehetne, de Gyurcsány ebből folyamatos közügyet kreál. Minden rossz és szégyenletes tulajdonságát Orbán Viktorra vetíti ki. A magyar választó, mivel nem dughatja a fejét a homokba, évek óta elszenvedi vagy élvezi a miniszterelnök uszításait: amikor is rendre hazugnak, gyávának, antiszemitának, populistának, szélsőségesnek, kártékonynak, maradinak, árulónak, erkölcstelennek nevezi egyetlen vetélytársát, akinek, vele ellentétben, van karizmája.
A napokban azonban korona került a műre. Nevezetesen Orbán Viktor könyvheti könyvéről van szó, melynek sikerét bizonyítja, hogy Orbán reggelig dedikálta azt. Felesége, Lévai Anikó rendhagyó szakácskönyve is zajos sikert aratott. Gyurcsány ezt nem hagyhatta szó nélkül, és addig „birizgálták” a mondatok a torkát, hogy mégiscsak kitört belőle az SI-faktor, a sárga irigység mint szánalmas önigazolás. Gyomor- és szemforgatónak tartja, hogy valaki a beszédeit könyv alakban eladja, szerinte még visszataszítóbb, hogy ezért pénzt kap, és még annál is szörnyűbb, hogy ezt nem jótékony célra adja tovább. Van bőr Orbán képén állítólag tízmilliót felmarkolni egy ilyen könyvért. És, ha ez nem volna elég, Gyurcsány a tetőpont extázisában a következőket mondja: „Erkölcsi kérdésekben csak erkölcsileg feddhetetlen ember mondjon megalapozott véleményt!” Állítja ezt a „másfél évig reggeltől estig hazudtunk és elkúrtuk” Böszme Ferenc az ártatlanság dicsfényével az arcán. Aki az őszödi beszédet a retorika csúcsának nevezte, mostanság nem fogná be kicsit a nagy szónok száját? Hogy ne folyjék ki rajta ennyi ostobaság. Először is mindenki arról ír könyvet, amiről akar. Piacgazdaság van, és ha Orbán beszédei kellenek a népnek, hát vegyék. Hogy Orbán öt gyereke mellett hová, mire költi a bevételét, ahhoz csak az adóhivatalnak van köze. Álszent pimaszság a jótékonykodásra hivatkozni. Gyurcsány fizetése borravaló a százmilliós éves osztaléka mellett, tehát bátran osztogathatja. Bár még egyszer sem olvastam, ki mindenki részesül a miniszterelnöki fizetés nagyvonalú ajándékából.
Mindennek persze van sötétebb olvasata is. A Gyurcsány-kormány államadósságának hiánya eléri a 6500 milliárd forintot. Ezt az átlagember sem elképzelni, sem felfogni nem tudja. „Tízmilliót vett ki Orbán a zsebetekből” – na, ez már érthető. – Hogy rohadna meg a cigány fajtája – fűzi tovább, fordítja le magának a gyurcsányi gondolatot a törzsszavazó.
origo.hu
Nyárias meleg várható a hét első felében
