Az elitellenesség vádja azonban parodisztikus. Elitellenes lenne az amerikai elnök, aki a leggazdagabbak szűk felső körébe tartozik és aranyban fürdeti közvetlen környezetét? Szólt Trump egy szót is a nagyvállalatok és bankok uralma ellen? Elitellenes lenne a nemzeti gazdasági elitet kiépítő (sajnos eszközökben nem válogató) Orbán Viktor? Itt komoly jelentésváltozásról és a szó kisajátításáról van szó. A nyugat-európai és észak-amerikai liberális baloldal eliten ma már csupán a saját értékrendjét vallókat érti, akik főként a politika, a média és a kultúra területéről valók, a gazdasági elit nem foglalkoztatja. Úgy gondolja, hogy nem lehet az elit tagja, aki nem lelkesedik a homoszexualitásért és a nemiséget biológiai adottságnak, nem pedig személyes választás kérdésének tekinti. Említhetjük még a semleges illemhelyeket és az óvodai nemi azonosságra való nevelés tilalmát, a másság önsorsrontó tiszteletét és hasonlókat. A Der Spiegel legfrissebb számának vezércikke abban reménykedik, hogy az amerikai elnöknek remélhetőleg nincs akkora hatalma, hogy a Nyugat értékeit széttörje. Szó sincs itt arról, hogy Trump az amerikai gazdasági elit hatalmát veszélyeztetné. Trump nem a nagyvállalatoktól és a finánctőkétől akarja megvédeni az amerikai munkásokat, hanem a világgazdasági versenytől. Más gazdaságpolitikai, főként külgazdasági elképzelései vannak, és fittyet hány az álszent politikailag korrekt beszédre. Ezek a balliberális hatalmi elitek azonban inkább egy degenerálódó értékrend megszállottjai, semmint a társadalom mintaadó rétege. Őket nem az érdekli, hogy veszélyezteti-e az új elnök a gazdasági elitek hatalmát, hanem az értékrendjüket féltik. A népet a másságot nem tisztelőktől akarják megvédeni.
Akkor már inkább legyek én is populista.
