Ha nincs innováció, növekedés sem lesz

Nem születik elegendő új termék, nincs elég kezdeményezés a kisvállalati szektorban.

Az összeszerelő üzemek azonban továbbra is költségmegtakarítási céllal települnek hozzánk, ami korlátozza a béremelési lehetőségeket. A létrehozott munkahelyek többsége sem tudás- és innovációigényes munkahely. Vagyis az Európai Unió szóhasználatával élve: nem jó minőségű és főleg nem jól fizető munkahely. A tartós gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a valódi prosperitáshoz az innovatív cégek és az innovatív munkahelyek arányának kellene növekednie. De nézzük, mely mutatók alapján gyenge a magyar innovációs teljesítmény, illetve mi gátolja az innovációs teljesítmény javulását!

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képest magas az egyszerűbb termelő tevékenység, és alacsony a tudásalapú szolgáltatások aránya a gazdasági szerkezetben. Feltűnően magas a külföldi tulajdonú cégek aránya, ami kiszolgáltatottságot okoz, hiszen ezek üzleti célja a minél nagyobb profit megszerzése és hazautalása. Jól érzékelteti a hiányosságokat, hogy a cégek között az EU-átlaghoz mérve az innovációra sokat költő cégek aránya és az innovációra költött összeg is rendkívül alacsony. Ez összhangban van azzal, hogy a hazánkba települő összeszerelők termelnek, nem pedig fejlesztenek. Igaz, hogy nem közvetlenül hat az innovációra, de a humán vagyon nagysága szempontjából fontos jellemző, hogy Magyarországon az utóbbi időben – elsősorban a romló halálozási statisztika miatt – felgyorsult a népességfogyás, míg Csehország és Szlovákia lakossága nő, Lengyelországé pedig változatlan.

A humán vagyon, vagyis a munkavállalók tekintetében Magyarország különösen rosszul teljesít a felnőttképzés területén. Ez egyben a termelékenység növekedését is gátolja, hiszen lehet, hogy az emberek gyorsabban tudnak dolgozni, de okosabban nem – ha nem rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel és tudással. Elsősorban a digitális tudás, azaz az informatika kiterjedt alkalmazása területén nagy a tudáshiány. Ez arra is utal, hogy hiába költ az ország egyre többet a széles sávú internet kiépítésére, ha a munkavállalók, illetve a kisvállalkozások ismeretek hiányában nem használják a kiépült lehetőségeket. Nem véletlen, hogy – nemzetközi elemzések szerint – minden egydollárnyi technikai fejlesztéshez legalább tízdollárnyi ismeretbővítésre, azaz a tudásba való befektetésre van szükség, hogy a korszerű technika jól hasznosítható legyen.

A tanulmány kiemeli, hogy kutatásra-fejlesztésre és innovációra csökkenő összegeket szán a magyar állam. Amikor akár pályázatokkal, akár közvetlenül a költségvetésből kutatást-fejlesztést támogat, ahhoz a cégek nem járulnak hozzá elegendő saját forrással. Ezt a helyzetet nevezik az EU-s tanulmányok „állami pénztől való függőségnek”, ami leszoktatja a cégeket arról, hogy valós versenyhelyzetben is meg tudják állni a helyüket.

Különösen gyenge a kisvállalati szektor innovációs teljesítménye. Ami ráadásul 2010-hez képest minden területen romlott. Nem születik elegendő új termék, nincs elég technológiai, marketing-, vezetési és szervezési innováció a kisvállalati szektorban. Ez azért különösen nagy probléma, mert leginkább ettől a szektorból lenne várható az innováció, hiszen az összeszerelő üzemek, mint korábban említettük, nem fejlesztési céllal települnek hozzánk.

2010-hez képest a tudásintenzív munkahelyeken foglalkoztatottak száma, valamint a külpiacra vitt új termékek értékesítési volumene is csökkent. Valószínű, hogy a gyengülő innovációs teljesítmény oka, hogy az EU-s átlaghoz való felzárkózásunk az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében szintén lassult. Érdemes megvizsgálni regionális teljesítményünket is. A hét magyar régió innovációs teljesítménye nem tér el jelentősen egymástól, a közép-magyarországi kivételével valamennyi régiónk rossz pozíciót foglal el az EU 220 régiója között. Közép-Magyarország a 131., de köztudott, hogy ez a régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában, a viszonylag jó pozíció tehát Budapestnek köszönhető. A legrosszabb helyzetben a 196. Észak-Magyarország van, amelyet 183. helyével a Dél-Dunántúl előz meg. Nem dicsekedhet jó helyezéssel a Nyugat-Dunántúl sem (171.), ami azt igazolja, hogy a Győrben működő Audi sem javítja jelentősen a régió innovációs teljesítményét. Sőt: éppen ez a régió rontotta a legnagyobb arányban – tíz százalékkal – az innovációs helyezését.

Az innovációs teljesítmény gyengesége hatással van a versenyképességre is. Az IMD svájci nemzetközi versenyképességi kutatóintézet ez év júniusában megjelent tanulmányában a 2017. év eleji adatok, illetve felmérések alapján a vizsgált 63 ország között Magyarország az 52. pozíciót foglalta el. Ez hat hellyel rosszabb az előző évinél. Csehország 28., Lengyelország 38., Szlovákia 51. Az IMD szerint is a munkavállalók képzettsége – vagy inkább képzetlensége – a gyenge pontunk, különös tekintettel a digitális és technikai képességekre.

A digitális versenyképesség tekintetében 44.-ek vagyunk a vizsgált 62 ország között. Csehország 32., Lengyelország 37., Szlovákia 43. Nálunk rosszabb helyezése az EU-ban csak Bulgáriának, Horvátországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Romániának van. Valamennyi nemzetközi elemzés elismeri makromutatóink javulását. Azt, hogy nő a foglalkoztatottság, illetve csökken a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az adósságállomány is. Ugyancsak javul a GDP-vel mért gazdasági növekedés. Elsősorban az összeszerelő üzemek nálunk elért bővülő exportja miatt javul a kereskedelmi egyensúly. A gazdasági és társadalmi fejlődés fenntartása azonban hosszabb távon nem lesz biztosítható az innováció felgyorsítása nélkül. Különösen fontos lenne a kisvállalati szektor innovativitásának fokozása. Ehhez el kellene gördíteni minden bürokratikus és egyéb akadályt az innováció útjából, és a rendelkezésre álló forrásokból sokkal többet kellene fordítani a valódi innovációk megvalósításának és piacra juttatásának támogatására.

Egy vállalkozó ezzel kapcsolatban így fogalmazott: véget kellene végre vetni annak a rossz beidegződésnek, hogy a magyar innováció csak külföldön lehet sikeres, a saját hazájában nem, itt inkább állandó ellenállással találkozik. A gazdasági sikerhez azonban innovációt nem csak egyes kiválasztott cégeknél, közöttük is főleg a nagyobbaknál kell támogatni. Erre ugyanis az egész gazdaságban, sőt az állami szférában is szükség lenne. Továbbá nemcsak termék- és technológiai, hanem szervezési, marketing- és vezetési innováció is kell a jobban működő gazdasághoz. Ezért nem elég nagy kutatási-fejlesztési projekteket indítani, és azokba jelentős összegeket fektetni. Főleg nem várható javulás akkor, ha továbbra is elmaradunk mások mögött a humán vagyon tekintetében, a tudásba és az egészségbe történő befektetések területén, illetve ha nem tudjuk megállítani a drámai népességfogyást. Erre figyelmeztetnek a nemzetközi elemzések.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár