Aki nem tud olvasni, ne szavazzon? Lenne miről vitázni!

És mi legyen mondjuk azokkal, akik lájkolták a Mindenegyben blogot, esetleg CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRNAK?

Szoktam mondani, amikor társaságban szóba kerül a közélet – vagyis gyakran –, hogy a magyar politika végletesen elbutult. És én még optimista vagyok. Egy legendásan pesszimista barátom szerint egyenesen megszűnt, és ami maradt, azt inkább ne nevezzük politikának. Annyi alapja biztosan van ezeknek a sötét gondolatoknak, hogy világszerte egyre többen kongatják a vészharangot: a brexit, Donald Trump és Németh Szilárd után, a személyre szabott hirdetések, az álhírgyárak és a köztévé egyperces hírblokkjainak korában a demokrácia alapjai kérdőjeleződnek meg.

Egész egyszerűen nincs már olyan, hogy „a közügyek megvitatása”, csak hangulatkeltés, gyűlölködés. Erre lenne egyfajta megoldási kísérlet, ha ledöntenénk pár régi tabut, és hozzányúlnánk a választási rendszerhez, például szakítanánk az „egy ember, egy szavazat” elvvel, vagy valahogyan korlátoznánk a legkönnyebben manipulálható polgártársaink beleszólását. A Jobbik vetette fel a minap, hogy alapfokú iskolai végzettséghez vagy írni-olvasni tudáshoz kellene kötni a választójogot – az nem derült ki, pontosan melyikhez, pedig ez a két részhalmaz nem esik egybe.

Persze a Jobbik is csak úgy csinál, mintha politizálna, hiszen kidolgozatlanul és a megvalósulás esélye nélkül – kétharmados többség, ugye – dob be ilyen ötleteket, amelyek nem a hitelességet erősítik. Tőlem beszélgethetnénk erről, lennének is ötleteim: Facebook-alapú demokráciánkban például megvonhatnánk a választójogot azoktól, akik lájkolták a Mindenegyben blogot vagy Kasza Tibi oldalát, esetleg CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRNAK kommenteket, arról, hogy dögöljön meg mindenki, akinek más a véleménye, mint nekik.

A helyzetet Hollik István képviselő tette végleg röhejessé, aki nyilván nagy hibát követett el, amikor hagyta, hogy nyaraló párttársai pont őt hagyják itt a kánikulától fuldokló Budapesten, nyilatkozni a nagy kérdésekről. Ő azt találta kitalálni, hogy a jobbikosok „lenézik a kevésbé iskolázottakat, megszégyenítenék, kirekesztenék őket”, sőt, „ez az elitista elképzelés még az SZDSZ-t is megszégyeníti”. 2017-ben eszdéeszezni amúgy is pontot ér bohócvizsgán, de ebben az ügyben a Fidesz–KDNP tényleg jobban tenné, ha csendben lenne.

Mivel is érvelt 2012-ben a Fidesz, amikor kitalálta és el is fogadta az előzetes választási regisztrációról szóló jogszabályt (amit Áder János előző életében az Alkotmánybíróságra küldött, amely akkor még egy másik Alkotmánybíróság volt, így meg is semmisítette)? Azzal, hogy a műveletlen embereket megtévesztéssel vagy szavazatvásárlással lehet befolyásolni az utolsó pillanatban. Kósa Lajos mai Fidesz-frakcióvezető mondta, hogy egymillió embernek nincs meg a nyolc általánosa, még többen funkcionális analfabéták, illetve igazán el lehetne várni egy választótól, hogy két hétre előre tudjon gondolkodni.

A nyolc osztályhoz kötött választójog, illetve a választási regisztráció két különböző eszköz, de a célja ugyanaz: adminisztratív úton kizárni azokat, akikről némelyek úgy gondolják, nem képesek megfelelő döntést hozni. Nem magyar jelenség ez, az Egyesült Államokban jelenleg is több fronton zajlik a küzdelem a voter suppression, a szavazók elnyomása ügyében. Érdekesség, hogy ott a regisztráció mellett azok érvelnek, akik szélesítenék a szavazók körét, a szűkíteni akarók ellenben fényképes igazolványt követelnének a választáshoz.

Hirtelen nem tudom megmondani, helyesek-e az ilyen korlátozások, vagy ami fontosabb, javítják-e a demokrácia minőségét, de egy tisztességes vitát megérne a téma. Kár, hogy ma Magyarországon ilyen már, mint mondtam fentebb, nincsen. A magyar politika végletes elbutulásának egyik biztos jele, hogy minden felvetés megítélése attól függ, ki állt elő vele. Ha a mieink, akkor remek ötlet, különben is, van rá nemzetközi példa. Ha az ellenség, akkor felháborító, sőt, veszélyes, és ilyen nincs is az egész civilizált világban!