Fullba’ nyomni a világvégét

Ráfázhatunk még arra, hogy a tények immár ugyanannyit érnek, mint a hülyeségek.

Ráadásul: pontosan ugyanilyen pusztulást jósoltak világunknak pontosan ugyanezek a szegény bolondok – tavaly decemberre. Mit ad isten, az sem jött be. Ahogy 2015-ben, 2012-ben, 2007-ben vagy 2003-ban sem; és még lehetne folytatni a sort. Mindez mégsem zavarja őket: a bolondok itt vannak, nyilatkoznak, jósolnak továbbra is, rendületlenül. Méghozzá egyre könnyebben, köszönhetően az egyre könnyebben hozzáférhető online kommunikációs csatornáknak. Sokan pedig hisznek nekik. Egyre többen. Ez utóbbiban nyilván a média is hibás, amely felkapja ezeket az „eszmefuttatásokat”.

A magyar média sem kivétel. A minap például terjedelmes interjú jelent meg az egyik élvonalbeli hazai portálon két úrral, akik váltig állítják, mi több, tudományosan (!) igyekeznek bizonyítani, hogy a Föld márpedig lapos. Igen, jól olvasták. A Déli-sark nem létezik, a második világháború színjáték volt, sőt a Hold és a Nap sem az, aminek a háttérhatalmak hazudják, hanem valami egészen más. Efféléket fejtegetnek a magukat egyébként teljesen komolyan vevő, felnőtt emberek.

És ez még mind semmi. Akadnak, nem is kevesen, akik szerint a Föld gömbölyű ugyan, ám üreges. Vannak, akik úgy vélik, gyíkemberek járnak közöttünk álruhában. És ami a legnagyobb baj, még náluk is sokkal-sokkal többen vannak azok, akik – nemritkán kilátástalannak tűnő élethelyzetük miatt – az iméntieknél talán kevésbé grandiózus, ám jóval valóságosabb veszélyeket hordozó áltudományos lázálmokban hisznek: a homeopátiában, az oltások káros voltában, és így tovább.

A köztünk élő kapzsi sarlatánok és mezei őrültek mindennek tetejébe elvárják, hogy – ahogy fogalmazni szoktak – „tiszteletben tartsuk” a véleményüket, a világlátásukat. Hiszen miért is ne érne az övék is annyit, mint bárki másé? A csillagászoké, az űrhajósoké, a mérnököké, az orvosoké. Vagy a józanul gondolkodóké. Mintha egyáltalán vélemény kérdése lenne, hogy lapos-e a Föld. Mondjuk az egyre nyilvánvalóbban létező párhuzamos világok korában sajnos egyre inkább úgy tűnik: tényleg az.

Tovább torzítja az összképet, hogy azok, akik a tényleges igazság birtokában vannak, soha nem ragadtatják magukat annyira kategorikus és hangzatos zajkeltésre, mint a másik oldal. „A tudomány mai állása szerint ”, „Egyelőre semmiféle bizonyíték nem támasztja alá ”: ilyesféle, korrekt, ám a kerítés túloldaláról harsogó, magabiztos nibiruzáshoz képest bátortalannak ható érvelésekkel próbálják a valódi tudósok az őrületet ellensúlyozni.

Mindannyian, akik ebben a mai, igazságon túli univerzumban élünk, komolyan ráfázhatunk még arra, hogy a tények immár ugyanannyit érnek, mint a hülyeségek. Nagy kár, hogy nem találjuk a mentális vészféket. De legalább emlékezzünk Robert Downey Jr. szavaira, és ne nyomjunk full kretént.