Sose nyomjá’ full kretént! – E szavakkal figyelmezteti fiktív színésztársát Robert Downey Jr. – egyébként komikusan feketére maszkírozott – karaktere a Trópusi vihar című 2008-as paródiamoziban, amikor a Ben Stiller által alakított kolléga látványosan túlzásba esik munka közben. Never go full retard – így hangzik az intelem angol eredetiben, talán még sommásabban és hatásosabban. A jelenetből azóta afféle internetes mém is lett: súlyosan, pusztítóan ostoba gondolatokra szokás felhívni a figyelmet segítségével. Azért hozom ezt most fel, mert sajnos egyre inkább az az érzésem, hogy nekünk mindannyiunknak, úgy értem a teljes emberiségnek en bloc szüksége lenne hasonló, kendőzetlenül őszinte jó tanácsra. Egy baráti, de éppen ezért kellően szigorú és csattanós verbális arculcsapásra.
Merthogy már megint nyakunkon a világvége. Mármint állítólag. Ha szeptemberre (vagy az utánra) tervezte volna esküvőjét, last minute vakációját, netán élete befektetését, a konspirációteoristák szerint nem sok jóra számíthat. Szerintük ugyanis a jövő hónapban elpusztul a Föld, mégpedig egy titokzatos bolygóval, a Nibiruval történő ütközés következtében. A „megvilágosodottak” az augusztus 21-i, Amerikából látható napfogyatkozásra, valamint Biblia-idézetekre mutogatnak, hiszen egyetlen apokaliptikus vízió sem lehet teljes ez utóbbiak nélkül. Mindez persze úgy marhaság, ahogy van. A Nibiru nem létezik, egy egész bolygó nem grasszálhatna észrevétlenül a Naprendszer belsőbb régióiban, hiszen még távcső sem kellene az észleléséhez, elég lenne felpillantani az égre, hogy megláthassuk. Arról nem is beszélve, hogy mit művelne egy ilyen elszabadult hajóágyú a többi égitest pályájával. (Azt már tényleg csak így, zárójelben biggyesztem ide, hogy az amerikai űrkutatási hivatal már 2010-ben feltérképezte az úgynevezett Föld-közeli objektumok közül az egy kilométernél nagyobb átmérőjűek 90 százalékát, a munka pedig azóta is folyik. Nyilván épp egy tízezerszer ekkora azonosítatlan tárgy kerülhette el a figyelmüket.)
Ráadásul: pontosan ugyanilyen pusztulást jósoltak világunknak pontosan ugyanezek a szegény bolondok – tavaly decemberre. Mit ad isten, az sem jött be. Ahogy 2015-ben, 2012-ben, 2007-ben vagy 2003-ban sem; és még lehetne folytatni a sort. Mindez mégsem zavarja őket: a bolondok itt vannak, nyilatkoznak, jósolnak továbbra is, rendületlenül. Méghozzá egyre könnyebben, köszönhetően az egyre könnyebben hozzáférhető online kommunikációs csatornáknak. Sokan pedig hisznek nekik. Egyre többen. Ez utóbbiban nyilván a média is hibás, amely felkapja ezeket az „eszmefuttatásokat”.
A magyar média sem kivétel. A minap például terjedelmes interjú jelent meg az egyik élvonalbeli hazai portálon két úrral, akik váltig állítják, mi több, tudományosan (!) igyekeznek bizonyítani, hogy a Föld márpedig lapos. Igen, jól olvasták. A Déli-sark nem létezik, a második világháború színjáték volt, sőt a Hold és a Nap sem az, aminek a háttérhatalmak hazudják, hanem valami egészen más. Efféléket fejtegetnek a magukat egyébként teljesen komolyan vevő, felnőtt emberek.
És ez még mind semmi. Akadnak, nem is kevesen, akik szerint a Föld gömbölyű ugyan, ám üreges. Vannak, akik úgy vélik, gyíkemberek járnak közöttünk álruhában. És ami a legnagyobb baj, még náluk is sokkal-sokkal többen vannak azok, akik – nemritkán kilátástalannak tűnő élethelyzetük miatt – az iméntieknél talán kevésbé grandiózus, ám jóval valóságosabb veszélyeket hordozó áltudományos lázálmokban hisznek: a homeopátiában, az oltások káros voltában, és így tovább.
A köztünk élő kapzsi sarlatánok és mezei őrültek mindennek tetejébe elvárják, hogy – ahogy fogalmazni szoktak – „tiszteletben tartsuk” a véleményüket, a világlátásukat. Hiszen miért is ne érne az övék is annyit, mint bárki másé? A csillagászoké, az űrhajósoké, a mérnököké, az orvosoké. Vagy a józanul gondolkodóké. Mintha egyáltalán vélemény kérdése lenne, hogy lapos-e a Föld. Mondjuk az egyre nyilvánvalóbban létező párhuzamos világok korában sajnos egyre inkább úgy tűnik: tényleg az.
Tovább torzítja az összképet, hogy azok, akik a tényleges igazság birtokában vannak, soha nem ragadtatják magukat annyira kategorikus és hangzatos zajkeltésre, mint a másik oldal. „A tudomány mai állása szerint ”, „Egyelőre semmiféle bizonyíték nem támasztja alá ”: ilyesféle, korrekt, ám a kerítés túloldaláról harsogó, magabiztos nibiruzáshoz képest bátortalannak ható érvelésekkel próbálják a valódi tudósok az őrületet ellensúlyozni.
Mindannyian, akik ebben a mai, igazságon túli univerzumban élünk, komolyan ráfázhatunk még arra, hogy a tények immár ugyanannyit érnek, mint a hülyeségek. Nagy kár, hogy nem találjuk a mentális vészféket. De legalább emlékezzünk Robert Downey Jr. szavaira, és ne nyomjunk full kretént.
