Régen a tévét kiáltották ki bűnbaknak, ma már jóval kevesebb nappaliban találjuk meg a „rabul ejtő dobozt”. Most az okostelefon a hibás mindenért. Meg a Facebook. Álhírekben hiszünk, kevesekkel találkozunk, nem vagyunk hajlandók kimozdulni programokra? Mark Zuckerberg a felelős! Ő az, aki macskás videók rengetegébe zárja gyermekünket, minket pedig véleménybuborékba száműz. Hogy ha nem lenne a közösségi háló, gimnáziumi osztálytársainkról évtizede nem hallottunk volna? Nem számít.
Így váltja ki az emberben a rosszalló fejcsóválást az is, aminek örülnie kellene: hogy tényleg mennyi minőségi sorozat készül, és mind elérhető két kattintással. Nem a Netflix, nem is a Hulu szegez fegyvert a fejekhez, hogy tessék mindet azonnal befogadni. Maga a néző nem képes mértéket tartani. A napi két cigarettából egy doboz lesz, a kezünkben tartott újságcikkből húsz megnyitott ablak, számtalan tartalommal, amit valójában sosem fogunk elolvasni.
A Vox.com szerzője, Mike Saewitz írt nemrég arról, hogy a sorozatletöltések hogyan uralkodtak el az életén, és miként maradt fent éjszakánként azért, hogy tovább nézze az egyben letöltött Westworld-évadokat. Saewitz akkor kapott észbe, amikor tavaly karácsonykor a felesége figyelmeztette: a kapcsolatuk is rámehet erre. Nem volt új keletű nála sem ez, de a kétezres évek elején munka után még „csak” két-három filmmel lazított.
