Idén már lesz növekedés

A 2022-es országgyűlési választásoknál a kulcsmomentum a gazdaság állapota lesz, egészen pontosan az, hogy a normalizálódás után lesz-e növekedés.

20200213 Budapest Fotó Bach Máte (BPM) Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Miközben a kormány és a Pénzügyminisztérium soha nem tapasztalt helyzeten lett úrrá – pandémiával sújtott gazdasági krízisen –, addig a „vezető nélküli ellenzék” és a hozzá köthető szak­értői tábor aktívabb költségvetési politikát hiányol, amellyel el lehetett volna kerülni a visszaesést. Erre replikázhatnának a döntéshozók, hogy mindenre az állam sem képes, nincs is akkora anyagi mozgástere, hogy kompenzálja a kieső termelést. Ráadásul piacgazdaságban élünk, mikor is a piac a mindenható.

Ugyanakkor sokakat megzavarhat ez a kommunikáció, mármint amely nagyobb állami beavatkozást sürget. Abban viszont van igazság, hogy a 2022-es országgyűlési választásoknál a kulcsmomentum a gazdaság állapota lesz, egészen pontosan az, hogy a normalizálódás után lesz-e növekedés.

Ezen aspektusokból vizsgálódunk most. A mostaninál is erősebb „központi fűtést” óhajtók valószínűleg elfelejtik azt, hogy az ország költségvetésében 2021 elején még két százalék alatti államháztartási hiány szerepelt, valójában pedig kilenc százalék körül alakulhatott tavaly. Ennek hátterében pont az áll, hogy soha nem tapasztalt költségvetési pénzek indultak meg, hogy a visszaesés kisebb legyen, valamint a padlót fogó ágazatok vissza nem térítendő támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, garanciaprogramokkal átvészeljék a kemény hónapokat.

A deficit elszaladása mögött az áll, hogy a termelés leállt, az állami kiadások azonban megnövekedtek. Miközben pótolni kell a költségvetésben a lyukat, addig finanszírozni szükséges a közigazgatást, fizetni kell a nyugdíjakat és a nagyberuházásokkal sem lehetett leállni. A Kurzarbeit mellett a munkahelymegtartó támogatásokra is áldozni kellett. Nem is beszélve a koronavírus-járvány miatt megnövekvő egészségügyi költségek finanszírozásáról. Szükség volt egyfelől a jegybank állampapír-vásárlására, másfelől pedig külső források – devizakötvény-kibocsátás – bevonására is. Miután Magyarország jó adós, nincs gondunk a nemzetközi pénzpiacon sem. Olyannyira, hogy a tavaly kibocsátott devizakötvényünkre soha nem látott alacsony hozamot kell fizetni. Konkrétan: a piaci ár fele alatt jutott hazánk külső forráshoz.

A szirénhangokra csak kérdéssel lehet válaszolni: mit tehetett volna még a kormány? Vannak bizonyos kockázati keretei a költségvetési politikának – a kormány elment a falig, tovább nem lehet, miután előbb-utóbb vissza kell majd hozni a deficitet és az adósságot a normális, az uniós értékek alapján meghatározott szintre.

De nézzük, mi várható 2021-ben! Kilábalás biztos lesz, legfeljebb nem gyors visszapattanás, hanem a tavaly reméltnél lassabb. Fontos azonban hangsúlyozni a kockázatokat. A 2021-es előrejelzést talán minden korábbinál nagyobb bizonytalanság övezi. Nem látni még, hogy véget ér-e – és ha igen, hogyan ér véget – a vírushelyzet, valamint azt sem, hogy meddig lesznek korlátozások, mikor tud visszatérni a gazdaság a normális kerékvágásba. Közben a 2020-as évben rosszul teljesítő ágazatokat – turizmus, autóipar, belső fogyasztás – is helyzetbe kell hozni. Nagy kérdés az is, hogy az óesztendő mennyire okozott tartós károkat: konkrétan hány vállalkozás szűnt meg, s milyen ágazatok termékei vagy szolgáltatásai iránt lesz tartósan alacsonyabb vagy esetleg magasabb a kereslet. A piaci, a kutatói és a kormányzati várakozások a gazdasági növekedésben nem esnek távol egymástól: többnyire három-négy százalékos bővüléssel kalkulál mindenki. Ez azt is jelenti, hogy a 2019-es kibocsátási szintet 2021-ben még nem éri el a magyar gazdaság, arra 2022-ben lesz esély.

Ami jó hír: a prognózisok szerint a beruházások, az export és a fogyasztás is a növekedés irányába hathat idén. Mégis van hát biztató és fogódzó a makrogazdasági prognózisból. De mit érez ebből a kisember? Mindenekelőtt azt, hogy az átlagos fogyasztási szintbe tartozó tételek – kiskereskedelem, üzemanyag-vásárlás, kisvállalkozói szolgáltatások igénybevétele, esetleges éttermi költekezés és nyaralás –, a tavalyihoz képest növekedhetnek, ami jótékonyan hathat a GDP-re. Utóbbiaknál a visszaesést a múlt esztendőben a korlátozások, illetve az átalakuló szokások (home office) okozták, kisebb szerepe lehetett a vásárlóerő csökkenésének, ugyanis a munkanélküliség nem nőtt drasztikusan.

S ami talán a legfontosabb, hogy összességében a beruházásoknál a tavalyi évben visszaesés történt, amely részint forráshiányra, részint a gazdasági helyzet bizonytalanabbá válására vezethető vissza. Idén azonban a beruházások bővülésére lehet számítani, ha a gazdasági helyzet rendeződik, illetve az uniós források felhasználása is megfelelően halad. A kormány gazdaságpolitikáját kritizálóknak rossz hírünk van: idén már lesz növekedés. Igaz, tenni is kell érte. Amennyiben viszont ezen múlik a választás, a sok-sok felbukkanó kockázat ellenére sem kell megijedni. Csak vissza kell térni a gyökerekhez.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese