Egyre inkább egy pipa alakú kilábalás a valószínű a korábban várt V alak helyett Európában és nálunk, Magyarországon is. De mit is jelent ez? S mik lehetnek a hazai vonatkozásai?
Erre a témában egy, a napokban készült elemzés mutatott rá, amely szerint az úgynevezett magas frekvenciájú mobilitási adatok alapján augusztus első két hetében megtorpant a gazdasági kilábalás Európában. A Bloomberg Economics adatai szerint az európai gazdasági kilábalás könnyen lehet, hogy nem V alakú lesz, hanem az amerikai sportszergyártó cég, a Nike logójában szereplő pipára hasonlít majd. Mindez a mindennapokban azt jelentené, hogy egy hirtelen visszaesés után elnyújtott kilábalási időszak következik. Idetartozik, hogy a szakemberek azokat a mobilitási adatokat elemzik, amelyek elsőként reflektálnak a gazdasági aktivitásra jóval a hivatalos statisztikák előtt, ilyen például a hitelkártyák használatának gyakorisága, az utazások vagy a helyváltoztatások. Ezekből következtetnek arra, hogy augusztus első felében az aktivitás megtorpant azokban az országokban, ahol újra emelkedtek az esetszámok.
Ez jellemezte például Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot, miközben a német, svéd és norvég kilábalás továbbra is bizonytalan, illetve Amerika és Kanada adatai is messze vannak a korábbi normális szinttől. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaság konferenciáján is arról értekezett, hogy az utóbbi hónapokban lelassult a kilábalás, ezért az év első kilenc hónapjában öt-hat százalékos éves átlagos visszaesés várható. S a jegybank várakozásai szerint is pipa alakú kilábalás jöhet. Annak ellenére, hogy a Covid–19 világméretű járvány egy sokkal jobb struktúrájú magyar gazdaságot ért el 2020-ban, mint a legutóbbi, 2008-as válság. Többek között az elmúlt években ötszázalékos gazdasági növekedést tudtunk felmutatni, a rendben lévő állami pénzügyek és adósságráta csökkentése mellett pedig a magyarországi háztartások – nettó, vagyis hitelektől megtisztított – pénzügyi vagyona a 2009-es értékhez képest megháromszorozódott!
Bár az első visszajelzések alapján a koronavírus-járvány első hullámát sikeresen kezeltük, de a visszapattanás elhúzódik.
Nézzünk őszintén szembe a helyzettel! Sok vállalkozás számára, amelyek eddig kitartottak, a gazdasági pálya átértékelődése lehet az utolsó csepp a pohárban, és most elbocsátásokra, a beruházásaik elhalasztására fognak készülni. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a koronavírus-járvány a második világháború utáni legjelentősebb krízist hozta. Miközben összességében Európában a gazdaság teljes leállása nem várható, addig a kiterjedt reálgazdasági, alapvetően negatív hatásokra így is fel kell készülni. Ezt teszi a kormány és a jegybank is: eddig az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP-arányában meghatározott húszszázalékos arányú támogatást is megfejelik: a jelenleg futó, mintegy kilencezermilliárd forintos állami pénzesőt ötezermilliárdos központi programok, gazdaságélénkítési terv követi. A jegybank is számos programmal segíti a gazdaság helyreállítását, így az állampapír-vásárlási program bevezetésével, a jelzálogvásárlási program újraindításával, vagy éppen a növekedési hitelprogrammal.
Ha röviden mérleget vonunk, látszik, hogy a hazai gazdaság első félévi visszaesése megfelelt a visegrádi régió átlagának, de a magyar GDP a második negyedévben a vártnál jobban csökkent. Ennek a belső okai, hogy a járvány visszavetette a globális autóértékesítéseket és a turizmust, a beruházások jelentősen csökkentek, és a korlátozások gazdasági hatásainak döntő része pedig Magyarországon a második negyedévben jelentkezett. Ugyanakkor fontos dolog, hogy az első hullám alatt a munkahelyek döntő részét sikerült megőrizni. Közben a gazdasági sokk az infláció emelkedését hozta, úgyhogy az árstabilitás fenntartása kulcsfontosságú lesz a jövőben.
Arra lehet számítani, hogy a második hullám alatt – mely sajnos már itt van velünk – a gazdasági hatások is folyamatosan átalakulnak. Miközben 2020-ban a gazdasági hatások tompítására, addig 2021-ben a növekedés gyorsítására, 2022-ben pedig a külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállítására kell összpontosítani. Vagyis az előttünk álló időszakban az elvesztett munkahelyek gyors helyreállítására lesz szükség, az államháztartás terén pedig a hiány átmeneti megemelkedése mellett az adósság újbóli csökkentését szükséges előtérbe állítani. Hogy ne áruljunk zsákbamacskát: a jövőben a lakáspiac és az infrastrukturális beruházások, továbbá a zöldgazdaság lehetnek azok a területek, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági növekedésre.
A képlet, a megváltozott helyzet ellenére is ugyanaz: gondolni kell a válság utáni helyzetre, és e téren a költségvetési politika, a versenyképességet javító költségvetési politika és a monetáris politika okos és szoros együttműködésére van szükség. A lépéseket azonban össze kell hangolni, mert nem engedhetjük, hogy a vírus lebénítsa a magyar gazdaságot!
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
