Szó sincs kivéreztetésről!

Tényleg kevesebb forrást kapnak majd jövőre a települések, ahogy az ellenzék állítja?

2020. 07. 15. 12:00
null
Budapest, 2020. május 26. A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonygatják a bal- és liberális pártok, hogy a kormány jövőre kivérezteti az önkormányzatokat, és mindent, még a helyi bevételeket is a „központ” maga akar szétosztani. A kormányzati elvonások miatt az önkormányzatiság léte a tét.

Különösen Budapesten alakult ki cirkusz a témában, holott a valóság más és a számok magukért beszélnek. Mielőtt azonban megnéznénk a 2021-es költségvetés idevonatkozó sorait, említsük meg, hogy jelentősen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása 2010–2020 között. Olyannyira, hogy a korábban a helyhatóságok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok döntő részét az állam – 2013-ban – teljesen átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg a településeknél maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Az önkormányzatok ma a helyi feladatszervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Ezek mellett szabadon dönthetnek további feladatok ellátásáról, mint a helyi kulturális és sportélet finanszírozása vagy a helyi gazdaság ösztönzése. Pénzügyi szempontból a rendszerátalakítás sikeresnek tekinthető: míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, addig az elmúlt évek zárszámadásaiban rendre pozitív egyenlegeket lehetett látni.

Rövid emlékeztető után, vessük szemeinket a 2021-es büdzsére!

Első kérdés: Mennyi is az annyi? Tényleg kevesebb forrást kapnak majd a települések?

Nos, a helyi önkormányzatok a következő évben majdnem háromezermilliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 865 milliárd forintot, a 2020. évi támogatások több mint 117 százalékát biztosítja. Ez csaknem 126 milliárd forinttal haladja meg a 2020. évi összeget.

Mit is jelent a szolidaritási adó, pontosabban hozzájárulás?

Aligha kell elmagyarázni, hogy micsoda különbség van például a nyugati és keleti vagy déli megyék között gazdasági fejlettség és perspektíva terén. A kormány pont azért tartja fenn az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét, hogy a települések közötti jelentős pénzügyi különbségeket mérsékelje. Ez gyakorlatilag az önkormányzatok közötti tehermegosztást, a jobb anyagi helyzetű településektől a kevésbé tehetős önkormányzatok felé történő pénzügyi átcsoportosítást jelenti, hiszen a kötelező feladatokat minden helyhatóságnak el kell látnia, így például az óvodák működését a szegényebb településeken is biztosítani kell. Aki sajnálja a pénzt a hátrányosabb régióktól, tegyen egy kört a kevésbé fejlett megyékben.

A „kivéreztetési” projekthez tartozik még, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern városok program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar falu program, de komoly források lesznek becsatornázva a településekhez az uniós programokból is. Kolbászból természetesen jövőre sem lesz a kerítés, miután a koronavírus okozta gazdasági sokk és válság miatt az idén nehezen lesz elkerülhető a gazdasági visszaesés. Ezt pedig mindenki megérzi.

De miért veszi el a kormány a gépjárműadót?

Pont azért, mert a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye, mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. A mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetési bevételen belül alig több mint egy százalékot tesz ki az önkormányzatoktól az egészségügyi védekezésre átcsoportosított gépjárműadó-bevétel. Ugyanakkor érthető: az önkormányzati vezetők nem örülnek annak, hogy egy korábban tervezett bevétellel nem számolhatnak, de hangsúlyozni kell, hogy az önkormányzatok nem kevesebb, hanem több pénzzel gazdálkodhatnak jövőre. Közben a kormány több gazdaságvédelmi intézkedést indított. Ha ezek sikerrel járnak, akkor jövőre megközelítheti az öt százalékot a magyar gazdaság bővülése – és az önkormányzatok adóbevételei is újra növekedhetnek.

Most pedig vegyük külön a budapesti sztorit!

Valótlan az az állítás, hogy már most is kevesebb pénzből kell a fővárosi önkormányzatnak gazdálkodnia, mint 2019-ben. A Pénzügyminisztérium kimutatásai szerint, bár 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok megsegítésére, ám Budapest hozzávetőleg 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat, miközben az állami támogatása is hétmilliárd forinttal emelkedik. Ezek szerint tízmilliárddal több jut a fővárosnak. Szó sincs tehát fosztogatásról, kivéreztetésről pláne. Csak politikai csatározásról, amelyet nem a kormány kezdett.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.