Valójában bárki nélkül.

Miért is lenne az irodalomban X vagy Y fontosabb?

Meg kellene inkább találni az adott korosztály, az adott csoport érdeklődését, és azt vinni be órára.

Az érettségi egyszerűen kiment a divatból, főleg, ha olyanok állítják össze, akik nem láttak kamasz gyereket az elmúlt 20 évben.

Én kérek elnézést minden érettségiző diáktól.”

Nem érne a handabanda egy sort se, ha nem lenne ez jelenség, és nem látta volna az ember, hogy mennyien sopánkodnak, hogy ebből kell érettségizni, sőt, hogy egyáltalán léteznek követelmények. 

A kötsög amúgy egy prototípus. A mai gyökértelen prototípusa. Nem képes nemzetben gondolkodni, s mivel nem képes rá, haragszik arra, aki igen. Sőt, a nemzetben gondolkodás léte miatt is ingerült.

„Honnan hová?” Ez a lényege mindennek. A theropoda dinoszauruszok túlélői a madarak. I. Lipót tallérján azért olvasható, hogy Roman imperator, mert egykor a Római Birodalom jelentette Európát, és minden újonnan érkező nép és állam ebből merített, és ehhez kötötte közjogi alapjait. Ez van a létezés minden síkján.

A mai gyökértelen más szempontból is téved. Azt hiszi, a vizsga az olyan, hogy jól kell magad érezni.

Mintha a KRESZ-vizsgán is az lenne a cél, hogy vidám legyél, és ne legyenek kötöttségek. Ki dönti el, hogy pont arra mész vagy sem? Miért pont olyan színű a tábla?

A szokásos. Ki dönti el mi a jó? Ki dönti el mi a szép? Ki dönti el mi a helyes? Mi az érték? Mi a nemzet? Mi a magyar? Satöbbi.

Szórakozni majd ráér a gyerek, ha ledől nyáron a matracra és olvas. Azt, amit akar. De ha magyarságtudatot és kontinuitást akarunk plántálni, akkor Jókai kell meg a halotti beszéd. Meg persze más is, kétségtelen. De ezek nélkül nem lehet!

Statisztikák vannak arról, hogyan csökken az emberek szövegértési képessége. Mert folyton képeket néznek. De ezt nem elfogadni kell, hanem küzdeni ellene. Ezért van az iskola. És az érettségi. Tudom, az nem buli. Gifeket nézni kényelmesebb.

Az iskolát mindig az átlagra szabják. Az átlagember, ha ott nem beszélnek Vörösmartyról, a büdös életben nem találkozik vele. Voltaire-t se azért tanulunk, mert jó olvasni. Nem az. Mai szemmel unalmas. Hanem azért, mert fontos. Mert egy kultúrtörténeti korban jelentős volt, és hatott rengeteg dologra. Herczeg amúgy jó. Nem minden írása, és nekem nem a kedvencem, de fontos. És a lapja is, az Új Idők.

Jut eszembe!

Azt hitte, hogy a világ első időgép története H. G. Wells híres műve, a The Time Machine? Fenéket. Az első Herczeg Ferenc Szíriusz című műve, amelyet először 1890-ben publikáltak A Hét című folyóiratban, s amely öt évvel előzte meg H. G. Wells regényét. 1942-ben film is készült belőle Karády Katalinnal a főszerepben.

„Olyan volt, mint Isten kenyere...” – írta Wass Albertről Németh László, és az idézet folytatása úgy hangzik: „...stílusa olyan természetes, mint a lélegzetvétel...”

Wass Albert (1908–1998) kétszer kapta meg a Baumgarten-díjat. Először a Farkasverem című regényéért 1940 januárjában. A Baumgarten-díj az egyik legrangosabb magyar irodalmi kitüntetés volt 1929 és 1949 között. Igen, ez is adat és meg kell tanulni. Díjazottak: Babits Mihály, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza (posztumusz), Harsányi Kálmán, Nagy Endre. Illyés Gyula, József Attila (aki több alkalommal is kapott jutalmat), Szabó Lőrinc, Tersánszky Józsi Jenő, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Németh László, Weöres Sándor, Kassák Lajos, Tamási Áron, Dsida Jenő. Mint látjuk, ez még egy normális világ volt, ahol nem tettek különbséget világnézeti alapon. Kapott kommunista, kozmopolita, és harsányan nemzeti.

Az Index videójából kiderül, hogy az egyik érettségiző lány úgy véli: a leköszönő Fidesz-kormány bosszúja volt, hogy kihagyták a feladatok közül a novellaelemzést, mert a fiatalok akarták leginkább a „rendszerváltást”. Igen. Orbán Wass Alberttel támad.

A hisztizők figyelmébe ajánlanám: 

Kezdem már nagyon unni. Minden napra van valami hergelő baromság, amin vergődnek az emberek, ahelyett, hogy mindenki élné a saját életét. Lelakkozná a csónakot vagy pasziánszozna.