Orbán: Ezt visszautasítom

Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban – mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

WL
2012. 03. 05. 16:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jobbikos Mirkóczki Ádám felszólalásában azt mondta, Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. „Úgy tűnik azonban, hogy ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni„ – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányoldal akadályozza, hogy az igazság napvilágra kerüljön.

Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és „amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett”. Rámutatott ugyanakkor, hogy a saját magára vonatkozó iratokat bárki megnézheti az irattárban.

A jobbikos képviselő viszontválaszában azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki megkapja az iratot, azt nem hozhatja nyilvánosságra, „ezért nem ér úgymond semmit„. Emlékeztetett továbbá arra, hogy például Románia február végén meghozta a maga lusztrációs szabályát. „Nagy kérdés, hogy mire várnak. Önök arra várnak-e vajon, hogy a károsultak és a károkozók kihaljanak, hogy ne legyen semmilyen, még csak morális szintű következménye sem? Vagy van egy sokkal nagyobb aggályom: (...) az igazság az, és azért van ez a tutyimutyi helyzet, mert a Fidesz és holdudvara tele van volt besúgókkal vagy ügynökökkel. Kérem, cáfoljon meg!” – mondta a miniszterelnöknek Mirkóczki Ádám.

Erre reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „mifelénk az ilyet nem cáfolni szokták, hanem visszautasítják. Én is ezt fogom most tenni. Minden ilyen feltételezést, amelynek nincs ténybeli alapja, a leghatározottabban – a politikai közösségünk nevében – vissza kell utasítsak„.

Tanulmányozzák a romániai módszereket

A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. Jelezte, nyitottak erre a vitára, de kétségeik vannak afelől, hogy a román megoldás száz százalékban alkalmazható-e Magyarországon.

A kormánypárti frakcióban „a szándékok egyértelműek, a módszereken zajlik vita”, de amint megtalálják a törvényesség próbáját kiálló módszert, azt a Ház elé fogják tárni – zárta szavait Orbán Viktor.

A román képviselőház múlt kedden fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt. A román parlament már korábban megszavazta ezt a törvényt, de annak egy bizonyos részét korábban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének javaslatára a jogszabályba bekerült az a rendelkezés is, amely szerint a lusztráció az egykori kommunista ügyészekre is kiterjed.

Közkegyelmet kaptak

A parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt. A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus – köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető – által kezdeményezett indítványt.

Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál – az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul – leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.

A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet. Képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.

Köszönet a lengyel és litván kiállásért

Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak „a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni„ állásfoglalásukért. A külügyi bizottság két előterjesztését 275 igen és 40 nem, illetve 276 igen és 42 nem szavazattal fogadta el hétfőn a Ház.

A litván parlament, a seimas képviselői január közepén nyújtottak be a Magyarország szuverenitása melletti kiállásról szóló határozattervezetet a törvényhozásnak. Ugyancsak másfél hónappal ezelőtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta: politikai támogatást nyújt Lengyelország a magyar kormánynak. Néhány nappal később, január 21-én pedig több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetéseken a varsói magyar nagykövetség előtt és más lengyel nagyvárosokban.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február 13-án azt mondta az MTI-nek, hogy Lengyelország és Litvánia kiállása Magyarország mellett hozzájárult a „vádaskodások elüléséhez”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.