A Ne ölj! parancsát már 12 évesen ismerik + Videó + Kép

A jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatába illeszkedik az új Büntető törvénykönyv.

Az államtitkár elmondta, hogy az új Btk. hatályba lépése kapcsán számos más jogszabály is módosul, így például a büntetőeljárási törvény, vagy a büntetés-végrehajtásról szóló. Van olyan elképzelés, hogy a jövőben az előzetes letartóztatásban lévőket esetenként nem a büntetés-végrehajtási intézetekben tartanák fogva, hanem nyomkövető eszközzel otthonukban töltenék le a kényszerintézkedés időtartamát, és hasonló távlati elképzelések fogalmazódtak meg a jogerős szabadságvesztésük utolsó időszakát töltőkkel kapcsolatban is, ezek megvalósításához azonban jelentős anyagi források is szükségesek.

Felkai László jelezte, hogy az új Btk. elfogadása után is maradnak nyitott problémák ezen a területen, ilyen például a külföldi internetszolgáltatók ügye.

Megingathatatlan morális alapok kellenek

Salamon László, a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjogi normáknak a lehető legszélesebb társadalmi konszenzuson, megingathatatlan morális alapokon kell nyugodniuk, valamilyen formában, közvetett módon, de a bibliai tízparancsolatra kell, hogy visszavezethetők legyenek. Továbbá a kor számos problémájára, így például az erőszakra, vagy a kábítószer terjedésére nem csak a büntetőjog, de az egész társadalom erkölcsi normáinak megerősítésével lehet hatékony válaszokat adni.

Tragikus esetekre számíthatunk?

Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a tervezet nagy részét az ügyvédség elfogadhatónak tartja, ugyanakkor elvi alapon ellenzik a törvényben kötelező jelleggel meghatározott fajtájú és mértékű büntetéseket, hiszen az egyes ügyek összes konkrét körülményének mérlegelését nem lehet elvonni az eljáró bírótól. Az új Btk. tervezete éppen ezt teszi az egyes esetekben kötelezően kiszabandó – esetenként tényleges – életfogytiglan, vagy pénzbüntetés esetében, csakúgy mint amikor a jogos védelem egyes eseteit megdönthetetlen vélelemmé nyilvánítja, és még csak az ellenbizonyítást sem engedi meg. Bánáti szerint ebben a körben „tragikus”, a közvéleményt megrázó esetekre lehet számítani, ha nem változik a szabályozás.