Miért hallgatott a parlamentben Magyar Péter a minimálbér emeléséről? Lesújtó is lehet a válasz

Ha betartaná a Tisza a választási ígéretét, akkor jövőre az idei 322 800 forintos minimálbér 533 600 forintra nőne. Azt már most ki lehet jelenteni, hogy ez nem valósul meg, sőt, minden bizonnyal a 2024-ben kötött hároméves bérmegállapodásban szereplő, ennél jóval kisebb emelés teljesítése is erősen kétséges. A minimálbér kérdését Magyar Péter miniszterelnök hétfői felszólalása teheti különösen élessé.

Továbbra is célként kellene szerepelnie, hogy a szakképzett munkavállalók legkisebb bére érezhetően magasabb legyen, mint a képzettség nélkülieké Fotó: Veres Viktor

Mennyi lesz az annyi?

A hétfői bejelentés, illetve annak hiánya apropót ad arra, hogy felidézzük a Magyar Nemzet hetilapjának egyik múlt heti írását, amiben a minimálbér-emelés lehetséges módját és mértékét jártuk körbe a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselőjével.

Cikkünkben felelevenítettük, hogy a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek 2024-ben a kormány közreműködésével három évre előre megállapodtak a minimálbér emelésének mértékéről. Ennek eredményeként a legkisebb kereset 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra nőtt. Az eredeti terv szerint 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra kellett volna a számnak felkúsznia, de ezt végül nem sikerült a gazdasági körülmények miatt teljesíteni. Így az összeg 322 800 forintra változott. A következő lépcsőfokot a 2027-es év jelentené. Akkor a 2024-es megállapodás szerint 14 százalékos emelés lépne életbe.

Úgy tűnik azonban, hogy ez nem jön össze. 

Mi lesz az egyezséggel?

– A hároméves bérmegállapodás valóban rögzítette ezeket a számokat, de az egyez­ség teljesítését köti három makrogazdasági mutató alakulása. Ez a bruttó hazai termék (GDP), az átlagbér növekedése és az infláció. Sajnos ezek sem tavaly, sem az idén nem mutatják azt, hogy jövőre elérhető lenne a megfogalmazott cél – mondta a Magyar Nemzetnek Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Jelezte: ennek a három mutatónak az együttese jelenleg két százalékponttal kisebb minimálbér-emelést eredményezne, azaz 14 százalék helyett 12 százalékos növekedést. Az érdekképviselet vezetője szerint mindebből az következik, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülniük a feleknek.

 

– Ha nem tudunk egyezségre jutni, akkor elvileg a 2024-es megállapodás szerint 12 százalékos emeléssel lehetne számolni. Ugyanakkor van egy másik olvasat is. Ez arról szól, hogy 2027-re – ez az európai uniós minimálbér-irányelvből következik – a minimálbérnek el kellene érnie a bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ehhez viszont akár 18 százalékos emelésre is szükség lenne. Ha így nézem, akkor a 12 százalékos mérték a minimum – ismertette az elnök.

A munkáltatói oldal általában már nyár közepén elkezdi jelezni – és ez most is így volt –, hogy nem tartható a megállapodás. Jó lenne azonban inkább arról egyeztetni, hogy ezt miként lehetne megvalósítani, nem pedig arról beszélni, hogyan térjünk el tőle

– fogalmazott a szakszervezet vezetője.

Zlati Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány már korábban közölte: a minimálbér és a mediánbér közötti keresőknek bevezetne egy személyi jövedelemadó-jóváírási rendszert. Ez arra mutat, hogy valóban szükséges lehet a hároméves megállapodás újratárgyalása. Amíg azonban nem ismertek ennek a pontos részletei, a Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja az, hogy az aláírt megállapodást be kellene tartani. Ennek mentén lenne célszerű elkezdődniük a tárgyalásoknak. Ha ismertek lesznek az adójóváírás elemei, ha előkerülnek újabb javaslatok, akkor természetesen ezek figyelembevételével lehet folytatni az egyeztetéseket. 

Ezzel együtt az érdekképviselet azt tartaná elsődlegesnek, hogy a bruttó átlagkereset ötven százalékát érje el a minimálbér.

Az elnök szerint december elejére jó lenne megállapodásra jutni. Erre van még idő, de ehhez hamarosan el kell kezdeni érdemben egyeztetnie a feleknek. A szakszervezet vezetője végül felhozta a garantált bérminimum kérdését. Szerinte nagyon fontos, hogy ez a bérelem megmaradjon és a mértéke érdemi különbséget jelentsen a minimálbérhez képest. Azaz: a szakképzett munkavállalók legkisebb bére érezhetően magasabb legyen, mint a képzettség nélkülieké.

Más a pálya

Lapunk a témában megkérdezte a munkaadói oldalt is. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szintén emlékeztetett a 2024-ben megkötött megállapodásra. Kiemelte, hogy annak célja a bérfelzárkóztatás volt, ami lényegében működik is. Ő is kitért arra, hogy az akkor elfogadott mértékek teljesülését feltételekhez kötötték. Ezek közül talán a legfontosabb a gazdasági növekedés, amely nem közvetlenül méri a munka termelékenységet, de adatok hiányában két éve ebben tudtak a tárgyaló felek – munkavállalók és munkaadók – megállapodni. A következő bérmegállapodásnál – ha lesz ilyen – érdemesebb lenne konkrét munkatermelékenységi adatot meghatározni.

Jelenleg azonban a bruttó hazai termék alakulása a kulcsszám, amihez társult az átlagbér és az infláció.

– A GDP növekedése azért fontos, mert ebből lehet megtermelni azt a többletet, amit aztán a minimálbér – és általában is a munkabérek – emelésére lehet fordítani. A 2024-es egyezség igen optimista gazdasági várakozásokon alapuló megállapodás volt. Akkor azt volt a felrajzolt pálya, hogy 2025-ben 3,4 százalékkal, 2026-ban 4,1 százalékkal, majd 2027-ben 4,3 százalékkal nő majd a gazdaság teljesítménye. 

Ehhez képest tavaly 0,4 százalékos volt a növekedés, az idei évre 1,5-1,6 százalék várható, míg jövőre az európai ­uniós források felhasználásával talán elérhető a 2,5 százalék, vagy a fölötti növekedés is. Azaz: világosan lehet látni, hogy ez a pálya koránt sem az, mint amit az eredeti célkitűzés tartalmazott. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy ez esetben egyébként a megállapodás betűje szerint is újra kell tárgyalni ezeket a bértételeket. Annyiban már eddig is volt eltérés, hogy az idei évre nem 13, hanem 11 százalékkal emelték a minimálbért, míg hét százalékkal a garantált bérminimumot, holott a gazdasági növekedés 0,4 százalék volt. Szerinte ezúttal is tárgyalni kell arról, hogy mi az a reális mérték, ami az alacsonyan tartott infláció – alacsonyabban, mint egyébként a modellben szerepel –, és egy lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedési pálya mellett kigazdálkodható.

Mindennek az az értelme, az a célja, hogy megmaradjanak a munkahelyek, továbbra is működjenek a cégek. Ehhez arra van szükség, hogy ne legyen elrugaszkodó, kikényszerített és tarthatatlan bruttó minimálbér-növelés. Hiszen a legkisebb kereset emelése feljebb tolja az egész bér­skálát vagy a bérstruktúrát, és ezért olyan bérnyomás alá helyezheti a cégeket, hogy ellehetetlenül a termelésük. A munkaadói oldal ezzel a nézőponttal készül az egyeztetésekre

– fogalmazott Perlusz László.

A főtitkárnak feltettük a kérdést: ­tud-e számot mondani arra, hogy mennyivel nőhet jövőre a minimálbér? – Számot még nem tudok mondani, mert számokról még nem beszéltünk. Az első tárgyalás szeptember végén volt – válaszolta. Szerinte a kormány segítséget ígért, ami az elképzelések szerint nem a bér bruttó, hanem a nettó oldalán nyújtana támogatást. Ehhez nyilván el kell majd fogadni az adótörvényeket és a 2027-es költségvetést is. Ez a segítség lehetne az adójóváírás vagy az érintettek – alacsony keresetűek – körében a személyi jövedelemadó csökkentése.

– Ezt természetesen a pénzügyi kormányzat fogja kiszámolni és beterjeszteni, de ilyen módon a legkisebb keresetűnek a zsebében több marad változatlan bruttó bérnél is. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy változatlanul akarjuk hagyni a bruttó béreket. Így viszont nyilván nincs az a nyomás, hogy a valóságtól elszakadó, két számjegyű mértékben emeljük a minimálbért. Az adócsökkentés vagy az adójóváírás, valamint a várható bruttó béremelés hatása összességében a minimálbéresek nettó keresetének jelentős emelkedését eredményezheti, ez pedig megmutatkozik majd a garantált bérminimumban is. Ezzel persze az átlagbér is jelentősen nőni fog, és egy két-három százalékos infláció mellett ez érezhető reálbér-növekedést eredményezhet a jövő évben – fejtette ki Perlusz László.
A főtitkártól megkérdeztük azt is, hogy ezek szerint akkor a munkaadói oldal továbbra is elfogadja a szakmunkás garantált bérminimum megtartását. – A garantált bérminimum rendszerének létrehozása a munkavállalói oldalról, tehát a szakszervezetek részéről indult, mi pedig partnerek voltunk benne. Sem a VOSZ, és véleményem szerint a munkaadói oldal sem akarja ezt megszüntetni. Nincs is ilyen szándék – tette hozzá.

Az ígéretek és a valóság

Itt tart jelenleg a jövő évi minimálbér emelésének kérdése. Egészen máshol, mint amit korábban Magyar Péter ígért. A Tisza Párt elnöke 2024 szeptemberében igen merész vállalást tett. Egyenesen azt mondta, hogy 

a Tisza-kormány 2027-től duplájára emeli az akkori 266 800 forintos minimálbért, valamint azon fognak dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen annak az összege. 

Ez a kijelentés az Orbán-kormány idején született hároméves bérmegállapodás jövőképén is túltett. Mert ha ez teljesülne, akkor a jövő évben 533 600 forintra kellene emelkednie a legkisebb keresetnek.

A cikk elkészítésében közreműködött Jakubász Tamás.