Az avatás előtt a Református Kollégium dísztermében Győri János előadásában felidézte, hogy egy használaton kívüli raktárból került elő az emléktábla, amelyet a kutatások szerint valamikor 1938 és 1943 között helyezhettek el a kollégium falán a volt diáknak, a „hazája iránt elkötelezett embernek méltó emléket állítva” – mondta a baráti kör elnöke.
Kiemelte, hogy az emléktáblát annak idején nem a kollégium vagy a fenntartó egyházkerület, hanem a diákszövetség állította Horthy Miklósnak, aki 1877-ben és 1878-ban az elemi iskola harmadik és negyedik osztályát járta a kollégiumban. Kormányzóként többször visszatért a városba, meglátogatta egykori alma materét, és fővédnöke volt a Kollégiumi Diákszövetségnek – tette hozzá Győri János, aki szerint az emléktábla-állításnak identitáserősítő szerepe volt azzal, hogy az országgyarapítónak állított emléket.
Megjegyezte: Horthy történelmi szerepét, politikai döntéseit még hosszú ideig fogják értékelni, vitatni a történészek, de annyi bizonyos, hogy „a XX. század két legfőbb mételyét, a bolsevizmust és a nemzeti szocializmust Horthy Miklós mélyen megvetette”.
Az emléktábla kapcsán az előadó elmondta: nem volt információjuk arról, hogyan és mikor került le a kollégium faláról. Amikor előkerült, a hátoldalán elmosódott feliratot találtak, amelyet számítógépes elemzéssel rekonstruáltak: „Ezt a táblát öt tanítóképzős diák vette le a felszabadulás 3. évében. Debrecen, 1947. március 7.”
A táblán ott volt az öt diák saját kezű aláírása – mondta az előadó, megjegyezve hogy a nevüket nem hozzák nyilvánosságra, aláírásukat örökre befalazták.
Az emléktábla a régi Kollégiumi Diákszövetség egyetlen megmaradt tárgyi emléke, amelyet a mai Kollégiumi Baráti Kör helyezett vissza eredeti helyére – fűzte hozzá Győri János.
GDP
Nagy fordulat jön a gazdaságban
