Három évtizeddel ezelőtt minőségi képzést hazai egyetemeinken általában erőforrástöbblettel lehetett biztosítani, ami például viszonylag sok oktatót jelentett. A jelenlegi normatív finanszírozási rendszer ezt a működési modellt kizárja. A kérdés ezek után az, hogy lehet-e, ha igen, akkor hogyan, normatív finanszírozással minőségi képzést folytatni – hangsúlyozta Friedler.
A mai körülmények között a régi egyetemi struktúra nem versenyképes, ezért a legfontosabb, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást – tette hozzá. Itt egyébként – hasonlóan a műszaki rendszerekhez – egy fontos alapelv érvényesül, miszerint egy szervezet struktúrája sokkal nagyobb befolyást gyakorol a hatékonyságra és a minőségre, mint az, hogy az egyes elemek mennyire hatékonyan működnek – hangsúlyozta a Pannon Egyetem rektora. Ezért a legfontosabb a célszerű szervezeti felépítés kialakítása.
Nem csupán oktatási intézmény
A Pannon Egyetem vezetője szerint az egyetemet nem lehet csupán oktatási intézménynek tekinteni, mert akkor a képzés „tanfolyammá” válna. Az oktatás mellett meg kell jelennie a kutatásnak és az innovációnak, amelyeknek egymást erősítve kell működniük – tette hozzá. „Ha ebből a három tényezőből bármelyik hiányzik, vagy nem elég erős, akkor a másik kettő sem lehet tartósan versenyképes.”
A rektori kinevezésének első időszakára vonatkozó kérdésre válaszolva Friedler elmondta, hogy ésszerű működést biztosító új szervezeti formák kiépítésével foglalkozott, amelyek talán más intézményekben szokatlanok. Ezek a változások érintették a döntési mechanizmust és a szervezetek egymásra épülését – fejtette ki az intézmény első embere.
Intenzív együttműködés Cser-Palkoviccsal
„A hazai felsőoktatás átalakítás alatt van, amelyet szükséges folyamatnak tartok, hiszen sem szerkezetében, sem kapacitásában nem felel meg a mostani és a jövőbeni igényeknek.” Friedler szerint ennek sokféle formája lehet, jelen pillanatban a pólusok kialakítása van napirenden, amelyet a Pannon Egyetem is egy lehetséges megoldásnak tart. Ebben a folyamatban szívesen hasznosítjuk azon tapasztalatainkat, amelyeket a szervezetfejlesztések során szereztünk, mivel egy vidéki egyetem nemcsak a képzés színvonaláért, hanem a vidék fejlesztéséért is felelős – tette hozzá.
Friedler elmondta, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdtek a régió vezető cégeivel. A rektor külön kiemelte Székesfehérvárt, mert nemcsak jelenleg rendelkezik óriási ipari potenciállal, hanem annak dinamizmusa is jelentős. Friedler beszámolt arról, hogy intenzív együttműködést alakított ki Cser-Palkovics Andrással, a város polgármesterével azért, hogy saját eszközeikkel is erősítsék a high-tech cégek működését. Szólt arról is, hogy ennek a teljesítése másfajta működési modellt kíván az egyetemtől, a nemzetközi élvonalba tartozó cégek igényeit kell leképezni az oktatási, kutatási és projekttevékenységére.
Kevesebb hallgató, jobb minőség
Friedler tájékoztatása szerint jelenleg csaknem 10 ezer hallgatója van az egyetemnek, amely az érettségizők számának visszaesésével a minőség fenntartása érdekében várhatóan csökkenni fog. A Pannon Egyetem korábban sem csupán városi egyetem volt, hálózati modellben működött. Ha jelentős ipari potenciállal rendelkező régióban szakemberigény és kutatásintenzív innovációs feladatok együtt jelentkeznek, akkor az egyetem az említett hálózati modellel szerepet vállal a megoldásban – hangsúlyozta a rektor.
Az esetleges összevonásokról elmondta, hogy két jó intézmény egyesítése nem biztos, hogy sikeres lehet, mert könnyen elveszíthetik az értékeiket, és egyes körzetekben megszűnhet a felsőoktatás jelenléte. „Magyarországon nem gyakorlat, hogy egy intézmény hálózati modell szerint működik, amit a vidéki régiók fejlesztésének leghatékonyabb módjának tartok. A Pannon Egyetem ezen az úton jár” – zárta szavait Friedler.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
