Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, jelentette ki Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegezve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csütörtöki budapesti rendezvényén, amely a kormányfő héten kezdődött – a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló – konzultációsorozatának harmadik állomása.
A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell az EU-s pénzekre való jelentkezéshez: „én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék”. Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére pályáznak.
A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt – amelyet egy „őrült kafkai elme” gondolt ki, és „érdemes is lenne őt egyszer megkeresni – gúzsba kötve kell táncolnunk”, ám ez nem ad felmentést a kabinetnek – fejtette ki, hozzátéve hogy gyorsításokkal, reformokkal „valahogy elvánszorgunk vele” 2013-ig, de utána, 2013–14-től a kormány létrehoz egy „az emberi elme számára felfogható módon működő, új rendszert”.
Fotó: MTI/Beliczay László
Igazítani kell
Addig is, amíg az új szisztéma létrejön, igazítani kell a mostanin: minden felesleges bizottságot fel kell számolni, általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, így – bár ez magával hozza a visszaélések magasabb kockázati szintjét – minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Emellett fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez – magyarázta, és megjegyezte, hogy a költségvetésben kell „összegereblyézni” ezt a körülbelül 50 milliárd forintot.
A magyarok is lehetnek sikeresek
A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001–02-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások „Magyarország megújulásának zászlóshajói” – fogalmazott, hozzátéve hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.
Magyarország a stabilitás útján
Orbán Viktor szerint míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Magyarország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van. Utóvédharcok persze mindig voltak, és lesznek is – tette hozzá a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a kormány „pezsgőbontás helyett” kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban – mint megismételte – nagy nyomásra számít.
Csak összefogással lehet elérni
Csak együtt, összefogva tudjuk elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását – hangsúlyozta Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke emlékeztetett arra, hogy 2007–13 között Magyarország számára 8209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.
Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében körülbelül 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat – mondta Petykó.
Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6283 milliárd forint, és 2720 milliárd forintot fizettek ki.
Átalakították a teljes programozást
Petykó Zoltán szólt arról, hogy a kormányváltáskor átalakították a teljes programozást, mivel a 2010-ben átvett rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a maximális keretet igénybe lehessen venni, és a kormányváltást megelőzően olyan támogatói döntések is születtek, amelyek a megvalósításban nagy kockázatot jelentenek.
Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.
Hazánk az 5. helyen
Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az ötödik helyen áll – ismertette a Petykó Zoltán.
Az értékelésen az NFÜ elnöke kitért arra, hogy a 4-es metró 400 milliárd forint összköltségéből mintegy 200 milliárd forint lehet majd európai uniós forrás.
A gondokról szólva kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. A kedvezményezettek 48 százaléka az államháztartási körbe tartozik, és esetükben nehéz az önerő előteremtése, ezért Petykó indokoltnak tartja a visszatérítendő önerő létrehozását. Szerinte a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az uniós források felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen. Szerinte van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat.
Másfél éves elemzői munka
Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületét kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt – olvasható az ujszechenyiterv.gov.hu oldalon. A terv ismertetése szerint az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslatot a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében vitatták meg. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.
Középpontban a foglalkoztatás bővítése
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.
Jövőre még több jut rá
Matolcsy György korábban hangsúlyozta: az idei mintegy 1400–1600 milliárd után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv mögé.
