„Új fejezetet nyitottunk az európai integráció történetében” – mondta Angela Merkel még a múlt héten a berlini szövetségi parlamentben. „Nincsenek gyors és könnyű válaszok. Az adósságválság megoldása egy hosszú folyamat, mely évekig fog tartani” – tette hozzá a német kancellár.
A „fiskális paktum” főbb részei:
Németország határozottsága nem véletlen: Berlin járult hozzá a legnagyobb mértékben a görög, a portugál, valamint az ír mentőcsomaghoz, tehát érthető, hogy Merkel miért is ragaszkodik makacsul elképzeléseihez. Még a francia államfőt, Nicolas Sarkozyt is meggyőzte, hogy nincsen szükség a közös kötvénykibocsátásra, pedig sokan támogatták az eurókötvények bevezetését.
Az euróövezet tagállamai szépen fel is sorakoztak „Merkozy” mögé, de az övezeten kívüli uniós államok is támogatták a „fiskális paktumot” – kivéve Nagy-Britanniát. A valutaunión kívüli tagállamok közül néhány – így Magyarország is – jelezte, hogy előbb megvitatná ezt parlamentjével, mert szuverenitást érintő kérdésről van szó.
„Ez egyelőre inkább csak egy szóbeli megállapodás, amit még több parlamentnek is el kell fogadnia. Továbbá kérdéses, hogy egyes országok ezt hogyan viteleznék majd ki” – mondta az MNO-nak a pénteki uniós csúcsról Németh Dávid, az ING elemzője. „A Moody’s és az S&P is bejelentette, hogy ettől függetlenül még leminősíthetik az érintett országokat. Tehát ez még nem teljes megoldás. Nagyon magas az adósságpálya, lassulnak a gazdaságok. Úgy tűnik, hogy az adósságpálya még nem tud rövid távon csökkenő pályára állni. Ez mindenképpen kockázatot jelent, ahogy a magas hozamok is. Szóval több olyan probléma is van még, ami árnyalja ezt a megállapodást, s emiatt a piacok még nem nyugodtak meg teljes mértékben” – tette hozzá.
Francia–német zsarolás?
Ugyanakkor az euróövezeten kívüli uniós tagállamok ezt egyfajta „zsarolásként” is felfoghatják. Elvégre azon országok, melyek nem írják alá a paktumot, azzal „azt írják alá”, hogy nem tudják tartani az abban foglaltakat. Ennélfogva ez nem lehet pozitív üzenet a piacok számára, tehát adósságuk finanszírozási költségei nőhetnek, tovább mélyítve ezzel az adósságválságukat. „Ez az egész arról szól, hogy egy következő válságot hogyan lehet elkerülni. A mostani helyzetre nem sok hatással van” – értékelte a paktumot Martin van Vliet, az ING Bank vezető közgazdásza.
Németh szerint ennél összetettebb a probléma, mert óriási különbségek vannak az uniós országok adósságállományai között. „Az a kérdés, hogy az összes eurózónán kívüli ország együtt dönt-e. Ha egyik sem írja alá, akkor ez kisebb problémát jelent, mert ezen országok adósságszintjei csak az alsó határát súrolják az uniós átlagoknak. Ugyanakkor a lengyel, a román, a cseh, a szlovák adósságállomány mind-mind lejjebb van, mint Nyugat-Európában, tehát közgazdaságilag sem feltétlen indokolt, hogy ezeknek az országoknak ilyen szigorú fiskális politikát kellene folytatniuk. De ha csak egy-egy ország marad ki a paktumból, akkor az okozhat negatív megítélést, hozamfelár-növekedést, tehát nehezebb finanszírozást a piacokról” – mondta az elemző.
A szigorú szabályok megfogják a növekedést
„Ahhoz, hogy fél százalék alatt maradjon a költségvetésihiány-mutató, a tagállamoknak robusztus megszorításokat kell majd végrehajtania a következő egy-két évben. Ez szigorú és gyors ütemű kiigazítást jelent, ami visszafogja a gazdasági növekedést” – tette hozzá az ING elemzője. A Fitch Ratings szerint 0,4 százalékos lehet a jövő évi GDP-növekedés az euróövezetben, de nem zárta a recessziót sem: egyharmados az esélye annak, hogy a valutaunió 2012 egészét recesszióban tölti.
A Nemzetközi Valutaalap némileg módosított pénteki álláspontján: az IMF vezető közgazdásza szerint a megegyezés egy lépéssel közelebb hozta a gazdasági integrációt, de ez még nem teljes megoldás az adósságválságra. „Optimistább vagyok, mint egy hónapja, s úgy gondolom, hogy volt előrelépés. Ugyanakkor fontos dolog, ami a múlt héten történt: része a megoldásnak, de ez még nem megoldás a problémákra” – mondta Olivier Blanchard.
A befektetőket nem nyugtatta meg a pénteki csúcs
„Az eurózóna döntéshozói nem álltak elő sem vizes petárdákkal, sem pedig hatalmas páncélöklökkel a válság megoldására, pedig a piacok azt várták, hogy enyhítik a feszültségeket” – mondta tetszetős hasonlattal Howard Archer, az IHS Global Insight közgazdásza.
Németh szerint éveknek kell eltelnie, mire a fiskális paktumnak érezhető, pozitív hatásai lehetnek. „A jelenlegi probléma az, hogy az országoknak hatalmas az adósságlejárata, s ez az adósságmutató majd csak lassan kezd el csökkenni. Ezzel még nem oldódott meg ez az adósságválság, mert rendkívül magas az állomány. Ha ezt a szigorú politikát fönntartják 5-10-15 évig, akkor szépen lecsökkenhet az adósságállomány” – mondta az elemző.
