Azonnali romlást okoz a Malév leállása

A Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz.

A konjunktúrakutató gyorselemzésében a Malév leállásának idegenforgalmi hatásával foglalkozik, és nem érinti a költségvetési támogatások kérdését. Az elemzés szerint – 2009–2010-es adatok alapján – az idegenforgalmi többlet 108 milliárd forinttal csökken a folyó fizetési mérlegben.

Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.

Az MNB adatai szerint a múlt év első háromnegyedében 473 milliárd forint többlet jelent meg az idegenforgalom folyó fizetési mérlegében, alig 9 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 2010-ben 616 milliárd forint idegenforgalmi többletet könyvelt el Magyarország a fizetési mérlegében.

A Kopint-Tárki elemezésében rámutat arra, hogy a működési tevékenységét 2012. február 3-án beszüntető Malév helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy része más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló utasok esetében.

A légi utaztatási tevékenység az idegenforgalmi bevételek és kiadások tételeiben jelenik meg, a külföldieknek értékesített Malév-jegyek az export oldalon bevételként, a belföldieknek eladott nem-Malév-repülőjegyek import oldalon kiadásként szerepelnek.

Az intézet számítása szerint az eredménykimutatások alapján 1999 és 2010 között a Malév által eladott jegyek összértékének átlagosan 74 százaléka – évi mintegy 80 milliárd forint – származott külföldi értékesítésből, amit az export oldalon számolnak el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka volt.

A Malév üzemelésének leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre, illetve onnan. Az ezekre a járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget – mutat rá a Kopint-Tárki. Egyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből, amely így azonnal 8,4 százalékkal csökken. Másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási – azaz az import – oldalon fog megjelenni. A vizsgált időszak átlagát tekintve ez 7 százalékos – évi mintegy 28 milliárd forint – növekedést jelent az idegenforgalmi importban.

Az idegenforgalmi többlet tehát két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli – írja elemzésében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

Mint az MNO korábban beszámolt róla, a Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév privatizált cég volt, a BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van. A hivatal ezt arra reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, hogy Rogán Antal V. kerületi polgármester, a parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy televíziós műsorban azt mondta, az idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint a közelmúltban a Malév esetében.