Görögország a világ végén

A korlátozott nem törlesztői kategóriába minősítette vissza pénteken az euróövezeti tag Görögországot a Fitch Ratings.

A legnagyobb európai hitelminősítő pénteken Londonban közölte, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető „C”-ről korlátozott mértékben nem törlesztői – restricted default, „RD” – szintre süllyesztette tovább. A Fitch Ratings a leminősítés indoklásában közölte: az adósságcsere-program szuverén nem törlesztői eseménynek számít a cég által az értékvesztéssel járó adósságcsere-tranzakciókra – distressed debt exchange, DDE – érvényben tartott besorolási kritériumok alapján.

Messze a legrosszabb

A cég közölte azt is, hogy a magánbefektetőknek meghirdetett adósságcsere-tenderbe bevitt, görög jogi szabályozás hatálya alá tartozó szuverén kötvénysorozatok besorolását „C”-ről „D”-re – default, vagyis nem törlesztő szintre – rontotta. Ez az osztályzat addig marad érvényben, amíg a Görögországra mint szuverén adósra most megállapított „RD” érvényes. A Fitch az adósságcsere lebonyolítása után vissza fogja emelni a görög szuverén besorolást az „RD” szintről, az új adósságpapírokra pedig olyan osztályzatot állapít majd meg, amely megítélése szerint megfelel majd a DDE-epizódot követő görög adósprofilnak. Ezek az új görög adósosztályzatok valószínűleg a spekulatív besorolási sáv alacsony tartományában lesznek – közölte a pénteki leminősítéshez fűzött elemzésében a Fitch Ratings.

Görögországban szuverén adósságátstrukturálási „hitelesemény” történt – így döntött péntek esti londoni állásfoglalásában a tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek forgalmazását szabályozó globális testület.
A döntés jelentőségét az adja, hogy így az elfogadott definíciók alapján aktiválódhatnak a görög államadósság magánbefektetői által a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára kötött piaci biztosítási csereügyletek (CDS).
Az International Swaps and Derivatives Association (ISDA) azzal indokolta végzését, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során a görög jogszabályok hatálya alá eső államkötvény-sorozatokra kollektív fellépési záradékot érvényesített, és ez szűkíti a görög államadósság összes magánszektorbeli kötvénybefektetőjének jogát arra, hogy követeléséhez hozzájusson.
A nemzetközi hitelminősítők már a kollektív fellépési záradék alkalmazásának kilátásba helyezése után gyakorlatilag kimondták Görögországra a csődhelyzetet.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s már a múlt héten „SD”-re – selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába – sorolta át Görögországot, arra hivatkozva, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot kíván érvényesíteni. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody’s Investors Service – ugyanilyen indoklással – a nála lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatra, „C”-re minősítette vissza minap a görög besorolást. A legutóbbi hitelminősítői lépések nyomán Görögország államadós-osztályzatai messze a legrosszabbak az egész világon.

Kihasználhatják az időt

Londoni pénzügyi elemzők pénteki értékelései szerint ráadásul az adósságátrendezés – jóllehet a görög kormány pénteki bejelentése szerint a magánbefektetők 85,8 százaléka jelezte részvételi hajlandóságát az előző esti határidőig – szinte biztosan nem fogja az EU/IMF-segélyprogramban meghatározott szintre csökkenteni a görög adósságrátát. A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, pénteken Londonban ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó két fő probléma megoldására, vagyis „a túlméretezett, hatékonyság nélkül működő és részben korrupt” közszféra teljes körű reformjára, valamint a görög gazdaság versenyképességének helyreállítására.

A cég elemzői szerint még az is bizonytalan, hogy a heves ellenállás közepette a kormány egyáltalán be tudja-e vezetni ezeket a reformokat, emellett „teljesen nyitott kérdés” az is, hogy az áprilisi választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség. A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján „meglehetősen valószínűtlennek” nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig az IMF által követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.

A cég szerint az IMF „nagyon derűlátó” növekedési és hiányfeltételezésekre építette görög adósságfenntarthatósági elemzését. Ha ugyanis a görög gazdaság évente átlagosan csak 0,4 százalékkal növekszik a 2012–2020 közötti időszakban a hivatalosan feltételezett 0,9 százalék helyett, akkor a görög államadósság-ráta még 2020-ban is a GDP-érték 127 százaléka lesz. Ha pedig a kamatkötelezettségek teljesítése előtt számolt elsődleges államháztartási többletek átlaga 1,7 százalék lesz a tervezett 2,2 százalék helyett, akkor 2020-ban a görög államadósság-ráta 129 százalék lesz a Commerzbank elemzőinek pénteken ismertetett számítási modellje szerint. A ház szerint ebben az esetben az IMF valószínűleg újabb adósságátrendezést követelne a további pénzügyi segítség fejében.