Mint azt megírtuk, a Budapest Airport ötéves bérleti szerződést kötött a Malév két leányvállalatával, amelyek tovább üzemelnek a budapesti repülőtéren. A Malév Ground Handling Zrt. és az Aeroplex of Central Europe Zrt. irodákat, hangárokat és egyéb létesítményeket bérel a Budapest Airporttól.
A munkaügyi központ csütörtökön utalta át a felszámolás alatt lévő Malévnál a márciusi bérek kifizetéséhez szükséges támogatást a felszámolónak.
Ahogyan azt az MNO megírta, a pilótákat tömörítő Hunalpa után a Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) is tiltakozott a felszámolás alatt lévő cég dolgozói márciusi bérkifizetésének még mindig tartó csúszása miatt.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren februárban az összes személyforgalom több mint négyötödét kitevő, első 12 legnagyobb forgalmú célország utasainak száma csak 3 százalékkal mérséklődött. A két hagyományosan legnagyobb, németországi és egyesült királyságbeli forgalom pedig a Malév kiesése ellenére lényegében stagnált. Jelentősen esett vissza az olaszországi (24 százalék) és svédországi forgalom (20 százalék), Hollandiába azonban 8 százalékkal többen utaztak.
Jelentősen, több mint duplájára nőtt a bécsi repülőtérre utazók száma, ami arra utal, hogy a jó átszállási lehetőségekkel rendelkező Bécs veszi vagy veheti át Budapestnek a balkáni utasokat „összegyűjtő” szerepét, illetve a kieső járatokat a legkönnyebben és leggyorsabban Bécsen keresztül tudták pótolni az elutazók. Az összes rendelkezésre álló férőhely száma mintegy ötödével csökkent, ezen belül a diszkont-légitársaságoké 31 százalékkal nőtt, a hagyományosoknál 35 százalékkal szűkült a kapacitás a Malév kiesése miatt.
A diszkont-légitársaságok szinte azonnal új járatokat indítottak az üzleti szempontból jelentősnek számító úti célok felé. A hagyományos nagy, illetve kisebb nemzeti légitársaságok pedig bővítették rendelkezésre álló ülőhelyeik számát, és nagyrészt átvették a Malév szerepét, de csak azokba az országokba, ahol nemzeti légitársaságnak számítanak.
A kevésbé jövedelmező útvonalak, jellemzően a délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia) és a közel-keleti országok (Jordánia, Libanon, Szíria) repülőtereivel a Malév kiesése után februárban megszűnt a közvetlen kapcsolat Budapest felől. Ezek közül néhány – Athén, Larnaca, Szófia – időközben ismét elérhetővé vált, vagy egy helyi nemzeti, vagy egy fapados légitársaság járataival. A kisebb balkáni országok (Albánia–Tirana, Macedónia–Szkopje) és a közel-keleti országok (Szíria–Damaszkusz, Jordánia–Amman, Libanon–Bejrút) ugyanakkor a jelek szerint tartósabban kiestek a Budapestről közvetlenül elérhető úti célok közül.
A régi tagok döntő többségének megtartása mellett átalakult a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért), de a célja nem változott, továbbra is egy új nemzeti légitársaság létrejöttét segítené elő – nyilatkozta a civil szervezet elnöke, Vécsei Mihály múlt hét vasárnap.
Egy április eleji Corvinus egyetemen tartott beszélgetésen a résztvevők úgy vélekedtek: van igény budapesti központú, magyar nemzeti érdeket képviselő légitársaságra, azonban nem feltétlenül kell teljes egészében állami tulajdonúnak lennie.
Jobb helyzetben a klasszikus légitársaságok
Az alacsonyabb kihasználtságú járatok kiesése és a többi kapacitás szűkülése miatt a klasszikus légitársaságok jobban meg tudták tölteni járataikat, kapacitáskihasználtságuk 60 százalékról 66 százalékra nőtt, miközben az új járatok beindítása miatt a diszkonttársaságok kihasználtsága – a KSH megjegyzése szerint minden bizonnyal átmeneti jelleggel – 77 százalékról 72 százalékra esett vissza.
Ahová vagy ahonnan a Malév helyett csupán fapados légitársasággal lehet eljutni, ott várhatóan nő az olcsóbb utazási lehetőséget kihasználó turisták száma a KSH szerint. A klasszikus légitársaság kényelmi szolgáltatásaihoz szokott – általában többet költeni hajlandó – utasok, a konferenciaturizmus résztvevői vagy az üzleti céllal utazók – a turisztikai szakemberek szerint – valószínűleg előnyben fogják részesíteni a környező országok fővárosait (Bécset, Prágát) Budapesttel szemben. Ezt a feltételezést igazolja a februári előzetes szállodai vendégforgalmi adat is, amely szerint az ötcsillagos szállodák vendégforgalma csaknem 10 százalékkal csökkent.
