Akinek még kétségei vannak arról, hogy a migrációs veszélyben mennyire fontos a nyugat-balkáni országoknak az uniós csatlakozással elérhető stabilitása és ellenálló képessége a tömeges afrikai és ázsiai bevándorlással szemben, annak érdemes egy pillantást vetnie a térség társadalmainak változásaira. A demográfiai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Nyugat-Balkán három országában is a lakosság nagyobbik hányada az iszlám vallást gyakorolja: Koszovóban a népesség 95,6 százaléka, Albániában 56,7 százaléka, Bosznia-Hercegovinában pedig 40 százaléka, de a többi országban is jelentős a muszlim kisebbség. A vallási radikalizmus terjedése sem elhanyagolható tényező, a térségből több százan csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és harcoltak Szíriában és Irakban. Nyilvánvaló, hogy az unión belül ez a folyamat sokkal kezelhetőbb.
Jelenleg Magyarország déli – Szerbiával közös – határa egyben az EU külső határa is, ezért hazánknak húsba vágó veszélyt jelent a tömeges migráció. Ha a Törökországban állomásozó négymillió migráns közül csak néhány százezren megindulnának Európa felé, az harci helyzetet teremthetne a határainknál.
A magyar állam biztonsága pártok fölött álló szempont. Az a politikus, párt vagy civilnek álcázott érdekcsoport, aki és amely ezt nem érti meg, elárulja a nemzetét, ezért semmi keresnivalója a közéletben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!