A jelek szerint a magyar lakosság annyi nemzetközi balos zaklatás, folyamatos durva nyomásgyakorlás ellenére nemcsak kitart a jelenlegi jobbközép kormányzás és Orbán Viktor miniszterelnök mellett, hanem még fokozta is a támogatását. Nem kincstári optimizmus ez, hanem a valóság, amit a Nézőpont Intézet lapunknak készített elemzése rögzít. Arról árulkodik, hogy az emberek nem hagyják magukat befolyásolni se a balos trendi médiától, se az egyre agresszívabb külföldi, európai uniós fenyegetőzésektől.
Becsülendő a kiállás, mivel minden liberálbaloldali, valójában neokommunista szervezet, orgánum azt akarja a lakosságba ültetni, hogy ha megtűrik a mostani úgymond rezsimet, lesz nemulass, együtt és külön-külön is előveszik az állampolgárokat, ha eljön a várva várt hatalomváltás, s eltakarítják a notóriusan önállóskodó Fidesz–KDNP-kabinetet. A brüsszeli nyílt társadalmas, diktatórikus, a demokratikus szabadságjogokat lesöprő lépések nem sok kétséget hagynak aziránt, hogy a baloldal kíméletlenül, szó szerint minden eszközt bevetve meg akarja oldani a magyarkérdést, megbuktatva a gyűlölt Orbán-kormányt. A magyarok többsége tehát a kockázatok pontos ismeretében áll ki az általuk háromszor is kétharmados többséghez juttatott kormánypártok mellett.
Csupa rossz hírünk van a mind hisztérikusabb állapotba kerülő, ezáltal egyre kevésbé komolyan vehető baloldalnak. A Nézőpont kimutatja, hogy minél inkább gyűlölködnek, annál jobban támogatja a kormányt az emberek nagy része. Minél gátlástalanabb hazugságokkal, fake news lavinákkal veti rá magát a kormányzatra az immár vállaltan, büszkén szélsőbaloldali ellenzék, annál rosszabb pozícióba focizza magát. Persze attól nem kell tartani, hogy jobb belátásra térnek és saját érdekükben nagyobb konstruktivitást fognak mutatni a Soros–Gyurcsány-tandem oszlopos tagjai. A spekuláns milliárdos által üzemeltetett gépezet nem hagyja, hogy letérjenek az internacionalista haladás útjáról. De amúgy sincs ilyesmire hajlamuk, az ökör következetességével küzdik egyre lejjebb és lejjebb magukat az általuk ásott lövészgödrökbe. Vakon bíznak azokban a felmérésekben, amelyek megrendelőik vágyait kielégítve mindig készséggel kimutatják, hogy az ellenzéki összefogás pártjai összecsimpaszkodva akár meg is előzhetik a Fidesz–KDNP-t, és kormányra kerülhetnek.
Mit mondhatnánk erre? Bízzanak ebben továbbra is, ha ez megnyugtatja őket. Azért legyenek kicsit óvatosabbak a nagyképűségig menő gőgös magabiztossággal. Tévhiedelem ugyanis, hogy aki baloldali szimpatizáns, választó volt, az örök életére az is marad. E sorok írója találkozott olyan magyarral, aki lelkes DK-s volt, egészen addig, míg el nem jött a pandémia időszaka. Ekkor szerinte az ellenzék önjelölt vezére olyan útra tévedt, ami már nem járható, Orbán pedig „nagyon odatette magát”. Azt is lehetne minderre válaszolni, hogy ez csak egy ember. Csakhogy a Nézőpont felmérése a közvélemény ilyen irányú alakulását tükrözi. A választási eredmények, a lakosság nemzeti konzultációs állásfoglalásai pedig szintén visszaigazolják az elemzés igazságát – a szuperheterogén ellenzék fiktív népszerűségéről szőtt ábrándos spekulációkkal szemben.
Mindebből le lehetne vonni azt a konklúziót, hogy az őrjöngéssel operáló, igazi szélsőséges arcát nyíltan feltáró ellenzék a legjobb kampányolója a konzervatív kormánynak. Csakhogy a nyugati, amerikai példák óvatosságra intenek: lehet, hogy a baloldal már sem közvélemény-kutatást, sem választást nem képes nyerni, de a közélet feldúlásával a szavazatszámlálás megnyerésére és a hatalom megszerzésére még lehet esélye.
