Ősi tapasztalat, hogy a mennykő akkor csap le, amikor az ember a legkevésbé számít rá. Valahogy így van ez a hírekkel is: mindig lehetetlen időben jönnek a provokáló információk. Legutóbb például egy sokat ígérő gépről, amelynek, ha valóban azt tudja, amit állítanak róla, minden kórház sürgősségi osztályán – ráadásul sürgősen – helye lenne. Mondhatnánk, az ilyet muszáj beszerezni, nincs mese. De mégis van.
Történt nemrég, hogy a Norcros Hungary Kft. levelet küldött egy neves szaktekintélynek, hogy bemutasson és eladásra kínáljon egy koronavírus-tesztelésre alkotott gépet. A lapunk birtokába jutott írásból egy dolog hiányzott: a konkrétum. A dokumentumban leírták, hogy a „csodamasinát” három németországi egyetemen vizsgálták be, ám azt nem, hogy pontosan mely intézményekről van szó. Sem a gép pontos márkája és típusa, sem az ára nincs feltüntetve a szövegben, csupán egy rövidfilm mutatja be az eszköz működését.
El tudja ezt képzelni, kedves olvasó? Ön ajánlatot kap egy ingatlannal kapcsolatban, amelyben van egy rövid videó, ahol bemutatják az ingatlant, ám arról fogalma sincs a megszólított, leendő vásárlónak, hogy mennyiért kínálják és hol található, azt sem tudja, hogy ház-e vagy lakás, hány szobás és így tovább. Komolyan tudna venni egy ilyen „ajánlatot”? Aligha.
Igen, arról a történetről van szó, amelyről lapunk is beszámolt: a baloldal által kézivezérelt Hírklikk.hu interjújáról, amely a Norcros tanácsadójával, Németh Károllyal készült. Németh úr szerint a kormány azért nem vásárolt tőle koronavírus-tesztelésre alkalmas gépeket, mert azok túl olcsók, ezért a „közreműködők nem tudtak saját zsebre dolgozni”. Eközben olyan információkkal állt elő, amelyek később nem állták ki a valóság próbáját. Ilyen volt az is, hogy Merkely Béla professzor szerint az általa eladásra kínált gép „number one”, vagyis elsőosztályú.
Ne higgyük, hogy hosszú időn át tartó keserves próbálkozások utáni bosszúról van szó. A Norcros Hungary Kft.-t ugyanis 2020 májusának közepén hozták létre, ekkor kezdte meg működését. A cég még június végén is megkeresett több lehetséges üzleti partnert, így például több közkórházat is – derül ki a levelek dátuma alapján. Németh Károly július legelején pedig máris interjút adott egy balliberális portálnak, azt ecsetelve, hogy leendő üzleti partnerei korruptak, s egy másik üggyel is előhozakodott, csalással vádolva meg a kormányfőt is. Azt mondta, a hazánkba érkezett védőmaszkokat Orbán Viktor valójában nem is vette át, a szállítmányt tovább vitték „egy másik országba”. Szerencsére Németh Károly nagyvonalú maradt. Noha mindennek lehordta vágyott üzleti partnerét, azt nyilatkozta az említett portálnak, hogy a történtek ellenére hajlandó lenne üzletelni az állammal, „hiszen a magyaroknak hoztuk be ezt a gépet, nem saját magunknak”.
Ha Ön, kedves olvasó, éppen üzletet akar kötni valakivel, vajon lejáratná potenciális partnerét, ha az nem vásárolt Öntől azonnal, az első alkalommal? Vajon elvárható-e ezek után az üzleti életben is nélkülözhetetlen és kölcsönös bizalom?
Németh Károly mindeközben olyan ellentmondásokba keveredik, amelyeket nehezebb kibogozni, mint a gordiuszi csomót, átvágni pedig egyelőre nem érdemes. Először azt állította, hogy a „csodamasináról” áradozott Merkely Béla professzor, majd azt állította, hogy a Hírklikk pont az ellenkezőjét írta le, mint amit ő mondott. Ezután a baloldali portál nyilvánosságra hozta Németh szavait, és kiderült, hogy az ő szájából hangzott el a pontatlan információ. És mindez csupán egyetlen epizód a csodamasina történetéből.
Egyes mesék altatásra valók, mások az alacsony vérnyomás megemelésére. Mindenki eldöntheti, ez melyik kategóriába tartozik.
