Tavaszi újraindítás

Vajon milyen túlzott eredményességi eljárást fognak indítani ellenünk az Európai Unió­ban?

Brüsszel, 2020. március 10. A tüdõgyulladást okozó új koronavírus járványáról rendezett vita az Európai Parlament brüsszeli üléstermében 2020. március 10-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Ha számot vetünk a mögöttünk hagyott két hónappal, most, hogy hétfőtől a legtöbb veszélyhelyzeti korlátozást megszüntette a kormány, eszünkbe juthat a múltbeli tapasztalatok alapján: vajon milyen túlzott eredményességi eljárást fognak indítani ellenünk az Európai Unió­ban? Hogy elvben nincs is ilyen procedúra? Nem tesz semmit, efféle apróságok nemigen szokták zavarni az egyre flúgosabb és szétesőbb benyomást keltő globálbaloldali elitet. A bűnünk tudniillik éppen az a szemükben, hogy számos más országgal szemben ki tudtuk védeni a pandémiát, és ha nem is szabad elbíznunk magunkat, a magyar lakosság büszke lehet a közös sikerre. Elkerültük a legsúlyosabb helyzeteket, ami nem mondható el a legtöbb fejlett nyugati államról. Tehát megértünk a fenyítésre a világbaloldal szerint, amely sosem fogja megbocsátani azt, hogy merészeltünk előrelátóak lenni, és idejében megtenni a megelőző intézkedéseket, amelyekkel mások hosszú ideig késlekedtek.

Mindez mindjárt választ adhat arra a kérdésre is, hogy felkészültek vagyunk-e a világjárvány egyesek által jósolt majdani második hullámára. A válasz egyértelmű igen, ha egy másik vírussal, a liberális prevenció-üldözéssel is le tudunk számolni. A baloldal ugyanis nem egyszerűen irracionális, hanem antiracionális, vagyis dühödt észszerűség-üldöző álláspontot képvisel, amivel az emberiség, a civilizációnk létét veszélyezteti. Populizmusnak, rasszizmusnak, fasizmusnak bélyegez mindent, ami józan paraszti és polgári ésszel logikus lenne. Az emberek egészséges védelmi ösztöneit akarják kiiktatni, hogy tetszés szerint formálhatókká, a nyílt társadalomra éretté s főként a rossz dolgok iránt elfogadókká váljanak. Minden olyan állam, közösség, egyén, amely és aki ebben az önleépítő társasjátékban nem partner, eltörlendővé válik számukra.

Az iméntieket azért érdemes tisztázni, mert ez az önfelszámoló szemlélet idézte elő a pandémiát is, mivel az előrelátás büntetésével, a No border, viva migráció! hozzáállás megkövetelésével eltakarította a koronavírus terjedése elől az akadályokat.

A WHO elnöke figyelmeztet a pandémia második hullámára, amit inkább óvatos előrelátásként kell értékelnünk azután, hogy a legtöbb szervezet, így az EU szakközpontja is sokáig bagatellizálta a koronavírus óriási veszélyeit. Az Egészségügyi Világszervezet elnöke azonban ki tudott lépni a liberális klisékből, és felismerte a prevenció fontosságát. Gebrejeszusz úr még egy lényeges dolgot tett: a svéd modellt, a hamis, a társadalmat a vírusnak embertelen módon kiszolgáltató nyájimmunitás elméletét kárhoztatta, mondván: a nép nem lehet nyáj. Ezt a megközelítést kell rögzíteni mindenki tudatában, ha azt akarjuk, hogy se a koronavírusnak, se az idióta antiracionalizmusnak ne legyen második hulláma. Veszélyes ugyanis, hogy az idős betegeket sorsukra hagyó, fasisztoid svéd modellt a nyugati baloldalt kopírozó hazai ellenzék, a dilettáns főpolgármester is kezdi reklámozni.

A bajban nemcsak a barát ismerszik meg, hanem az ellenség is. Szerencsére nekünk e téren már nem lehet meglepetéseket okozni, legyen szó vírusról vagy egy másik fertőző kórról, a politikai rosszindulatról. Mindkettő kivédésében alapos jártasságot szereztünk, s ez a mostani háborús békeidőkben felbecsülhetetlen. A vesztét érző liberális világrendre is illik az, amit Orbán Balázs államtitkár mondott az Európai Parlament minket hisztérikusan gyalázó képviselőire: mintha az ápoltak átvették volna a hatalmat a tébolydában. Ha nem engedjük, hogy továbbra is úgy tegyenek, mintha övék volna minden hatalom, és visszahelyezzük a normalitást a jogaiba, megnyerhetjük a világjárvány elleni háborút is.