„Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában. Ilyen, amikor az illiberális demokrácia akcióban van. Azt ígérték, hogy a kisebb szabadság árán a polgárok védelmet és biztonságot kapnak. Betartották az ígéretet, de csak az első felét” – írta Twitteren Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke.
Nézzük előbb ezt az embert. A Katyń című csodálatos film végén (Wajda búcsúja s életművének megkoronázása, ha nyugdíjas leszek, megírom az esszémet arról, a mi hasonló tehetségű és indulású Jancsónk miért volt képtelen megkoronázni életművét, és miért rombolta le helyette a Nekem lámpást adott…-féle ócska fércművekkel), szóval a film végén van egy jelenet, amikor a kommunista kihallgatótiszt vallatja az egyik főhősnőt, és arra akarja rávenni, írja alá a nyilatkozatot, miszerint Katyń a németek műve volt. Mikor a nő megtagadja ezt, a kihallgatója így szól hozzá:
– Maga nem akar itt élni a hazájában?
– Ez itt már a maga hazája… – feleli a nő. A tiszt ráripakodik:
– Meguntad az életedet?
– Őrnagy úr, a németek öt éven át próbálkoztak. Maga meg öt percig?
S ekkor az az aljaember így szól: – Nekünk több időnk van, mint a németeknek…
Mostanában mindig Tusk arcát látom ebben a jelenetben.
Tusk már se nem lengyel, se nem hazafi, pusztán egy ócska brüsszeli bürokrata. A remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik, ahogy előírják neki, akár Brüsszelből, akár Berlinből, akár Washingtonból jön a parancs.
S ha holnap valaki azzal állna elő, hogy Katyń mégis a németek műve volt, Tusk lenne az első, aki ezt hivatalos brüsszeli álláspontként, majd mindjárt utána a saját meggyőződéseként bejelentené. Az identitás nélküli emberekből ez és ennyi marad: egy szánalmas és visszataszító roncs.
Ami pedig az „illiberális” dumát illeti. Éppen most jelent meg egy cikk a The Economistban, bárki elolvashatja. Ebben többek között arról értekezik a szerző, miszerint a Covid-elhalálozások objektív mércéjeként egyre több mérvadó forrás az egyes országok Covid-független elhalálozási statisztikáját vizsgálja úgy, hogy az aktuális statisztikát a Covid-mentes, 2018–2019. évekkel veti össze. Ez a módszer megoldja azt a problémát, hogy minden országban másképpen tartják nyilván a járványban elhunytakat, így aztán többnyire az almát hasonlítjuk össze a körtével. Amúgy a The Economist cikke szerint hazánk nemzetközileg az „excess mortality” vagy „excess deaths” statisztikában a középmezőnybe tartozik. S a középmezőnybe is leginkább azért, mert mi minden alapbetegségben szenvedőt, a többszörös áttételes rákos betegeket is a Covid áldozatának tekintjük, szemben például a szlovákokkal. S persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a magyar társadalom – és alapos okkal feltételezhetem, a lengyel is – lényegesen rosszabb egészségi állapotban van, mint számos nyugati társadalom.
Ennek elsődleges oka pedig az a négy évtized, amelyben a Tusk-féle gazemberek testileg és lelkileg egyaránt megnyomorították a mi országainkat.
S ha ezt mind tisztáztuk, akkor még mindig nincs válasz arra a kérdésre, vajon miért haltak és halnak meg többen számos Tusknak kedves, hibátlan „liberális” demokráciában, mint a mi „illiberális” országainkban. A fő kérdés pedig, hogy Tusk mint brüsszeli tintanyaló a hazudozáson és a rágalmazáson kívül mit tett az elmúlt egy évben azért, hogy Európában jobb legyen a helyzet vagy azért, hogy Európa több vakcinához jusson hozzá. Megmondom: semmit. Ugyanis ezt az alakot nem ezért tartják. Viszont ne ringassa magát abba a hitbe, mint filmbéli mása. Korántsem biztos, hogy nektek több időtök lesz, Tusk, ezt vésd az eszedbe…
