Ma már idősebbnek vagy a hidegháború történetében jártasnak kell lenni ahhoz, hogy tudjuk, mi volt 1957-ben az Egyesült Államok úgynevezett Szputnyik-pillanata. Az a döbbenetes felismerés, hogy nem Amerika, a világ első számú szuperhatalma, hanem a Szovjetunió bocsátotta a világűrbe az első űreszközt.
A Szputnyik most éppen orosz vakcina, de a hidegháborús párhuzam sajnos megállja a helyét.
Vakcinakonfliktus dúl Nyugat és Kelet között, miközben sem a nyugati, sem a keleti oltások nélkül nem képes a világ úrrá lenni a járványon. A ma nem űreszközökért, hanem oltóanyag-fejlesztésekért és piacszerzésért folytatott harcot akár el is fogadhatnánk kíméletlen adottságként. Minket, átlagpolgárokat ugyanis más érdekel: túl akarjuk élni a járványt, amihez az átoltottság a kulcs. A mostani helyzetben márpedig – amikor nem látszik a járvány vége – a legkevésbé sem mindegy, hogyan áll hozzá a sajtó és a politika az oltásokhoz.
Tegnap a brüsszeli sajtó ráerősített a – nevével ellentétben amerikai érdekeltségű – Politico.eu révén már kidolgozott vonalra. Az EUObserver orosz dokumentumokra hivatkozva azt híresztelte, négyen meghaltak Oroszországban, miután megkapták a Szputnyik V-t. A cikkből nem derül ki, hogy a vakcina és a halálesetek között ok-okozati összefüggés lenne, ám ilyenkor a cím is szörnyen ordít, és komoly közvélemény-formáló hatása lehet. Az írás rögtön azután jelent meg, hogy a németek bejelentették: előszerződést kötnének a Szputnyik V-re.
Márpedig ha a német–orosz üzlet megvalósul, az az EU Szputnyik-pillanata lesz. A nyílt beismerés, hogy nem ment az európai oltási kampány az oroszok nélkül. Németország nagy, a vakcinahiány is nagy, és Európa vezető gazdaságának döntéshozói már tűkön ülnek, hogy kinyithassák végre az országukat. Abszurdum, hogy Steinmeier német elnök előbb tüntethette ki a Pfizer német társfejlesztőit, a BioNTech alapítóit, mint hogy – csak a minap – 65 évesen feltűrhette volna az ingujját az első szúrásra.
Ez az engedélyeztetést elhúzó, majd előnytelen beszerzési stratégiát választó EU mulasztása és felelőssége. Alig több mint 12 millió embert oltottak be a 83 milliós Németországban, kétszer pedig még ötmilliót sem – óriási a vakcinapiac. De más nyugati országok, így az osztrákok is komolyan érdeklődnek a Szputnyik iránt. A szlovákoknál kormányválság lett a Szputnyik körüli huzavonából, az egyenesen piszkos játékot emlegető Igor Matovič tegnap már miniszterelnök-helyettesként járt Budapesten, és segítséget kért az orosz oltóanyag bevizsgálásához. Megkapja.
Oroszországban több millió embert már kétszer is beoltottak ezzel a vakcinával, ahogyan számos más országban is Szputnyikkal oltakoznak. A lényeg a közbizalom. Az orosz orvosok körében – nem Kreml-párti forrás, hanem a Levada Központ felmérése szerint – jelentősen nőtt a Szputnyik elfogadottsága. Tízből heten már megbíznak benne. Márpedig egy oltás nem attól jó, hogy azt írja az újság vagy azt mondja a miniszterelnök. Hanem azért, mert a szakemberek a nevüket adják hozzá. Az új társasházba is azért merünk beköltözni, mert az egyetem diplomát adott annak, aki tervezte azt.
San Marino, az Olaszország által körbevett miniállam nem EU-tag, de az unió révén akart vakcinához jutni. Amikor látta, hogy ez nem megy, bevásárolt a Szputnyikból. Mára a 34 ezres lakosság harmadát beoltották, májusban már zárnak az oltópontok. A The New York Times azt írja, Moszkva befolyást szerez San Marinóban. Biztos lehet így is szemlélni a világot. Innen azonban inkább úgy látjuk, a tavalyi olasz járványkatasztrófát a szomszédból szemlélő San Marino-i polgár életmentő oltást akar, és nem hiszi, hogy ez vérszerződés lenne Putyinnal.
(Borítókép forrása: MTI Fotószerkesztőség/Ujvári Sándor)
