Kormányzati váró

Orbán Viktor miniszterelnök kísérete azért késte le múlt hét szerdán az ottawai járatot, mert a Malév szolgálatban lévő munkatársai nem voltak felkészülve a Tel-Avivból induló, Budapesten keresztül közlekedő Malév-gép késésére – nyilatkozta a MAG-nak Kovács Ferenc, a légitársaság vezérigazgatója. Megtudtuk azt is: ha a légitársaság rendelkezne tartalék géppel, ilyen incedens nem fordulhatott volna elő.Az okozott kényelmetlenség egyrészt a véletlenek szerencsétlen egybeesésének, másrészt annak tudható be, hogy a szolgálatban lévő kollégák nem voltak felkészülve a rendszerint pontosan közlekedő tel-avivi járat késésére – nyilatkozta a kellemetlen közjátékot követően Kovács Ferenc, a Malév vezérigazgatója. Mint mondta, a felelősséget nem akarja elhárítani, de hozzátette: még utólag is nehéz megmondani, hogy „hol volt az a pont, ahol még lehett volna korrigálni”. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök (aki a múl hét közepén hivatalos látogatáson vett részt Kanadában) Londonban még fel tudott szállni az Ottawába induló járatra, ám a delegáció nagy része a Budapestről induló Malév-járat késése miatt „lecsúszott” a British Airways csatlakozásáról. A kormányfő az incidens után élesen bírálta a Malév vezetését. – Mivel a miniszterelnök elutazásakor a Malév nem rendelkezett üzemképes szabad géppel, csak arra volt lehetőség, hogy a Tel-Avivból késve érkezett gépet készítsék fel a további útra – fogalmazott a MAG kérdésére Stefka Tamás, a légitársaság műszaki főmérnöke. Az üzemirányítási központban Slihoczki László mindezt megerősítette. – A kérdéses pillanatban nem volt szabad gép a betonon, így nem hozhattunk más döntést, mint azt, hogy az izraeli gép repüljön tovább – mondta az illetékes. – Mivel a Tel-Avivból érkező és Londonba tovább repülő gépre a kormánydelegáció várt, egyebek mellett el kellett végezni egy speciális biztonsági átvilágítást, illetve a gép orrfutó kereke is cserére szorult – magyarázza a történteket Kovács Ferenc, aki kiemelte: ezek mindegyike rutineljárás. A légitársaság vezérigazgatója szerint annak ellenére, hogy a gép Budapestről ötvenperces késéssel indult tovább, a delegáció nem maradt volna le az ottawai járatról, ha a londoni légiirányítás – a légtér zsúfoltsága miatt – nem várakoztatja a gépet. A MAG úgy tudja: bár tájékoztatták a londoni légi irányítást, hogy a magyar kormányfő a fedélzeten tartózkodik, elsőbbséget nem biztosítottak a Malév menetrend szerint közlekedő járatának. Stefka Tamás elmondta, hogy korábban tévesen jelent meg a sajtóban, hogy a légitársaságnak van két tartalék gépe. – A múlt hét második felében két Boeing 737-300-as gépet javítottak, ám ezek egyike sem volt repülésre alkalmas állapotban. Az egyik jelenleg is a hat-hét évenként esedékes nagy átvizsgálás alatt áll, míg a másikon az éves légügyi felülvizsgálatot végezték az illetékesek. Ottjártunkkor a műszaki főmérnök elmondta, hogy a nagy átvizsgálás két hónapig tart, amely során szinte darabjaira szedik szét a gépóriást. A Boeing teljes külső festését eltávolítják, hogy centiről centire megvizsgálják: van-e apró repedés a géptesten. Leszerelik a hajtóművet, az utastérben felszedik a padlót, s a szárnyakba is bepillantanak. Stefka Tamás úgy vélekedett, hogy a másik repülő, amit a sajtó tévesen nevezett tartalék gépnek, minden bizonnyal az lehet, amin jelenleg légügyi felülvizsgálatot végeznek. Ebben a szakemberek szerint egy alkatrész cseréreszorul, a pótlás a múlt hét szombatján érkezett meg. A gép azonban csak akkor szállhat fel, ha meggyőződtek róla: az újonnan beszerelt alkatrész megbízhatóan üzemel. Orbán Vikor korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormány takarékossági okokból mindig a menetrend szerint közlekedő gépeken utazik. Ezen a továbbiakban sem kívánnak változtatni. Stefka Tamás műszaki főmérnök a MAG-nak beszámolt arról is, hogy a 70-es, 80-as években még léteztek kormánygépek, amelyeket a Belügyminisztérium felügyelt. – A minisztérium minden, a gépekkel kapcsolatos feladatot ellátott, nem vette igénybe a Malév szakértelmét. Két Tu–134-es gépet tartottak fenn a kormány céljaira. A Belügyminisztérium takarékossági okok miatt a 90-es évek elején adta vissza a két repülőt az állami légitársaságnak. Csak bérlője, és nem tulajdonosa a Malév a jelenleg szerelés alatt álló két gépnek. Ezért a szükséges fejlesztések között első helyen szerepel további repülők vásárlása. – A járatok késését valóban ki lehetne küszöbölni azáltal, ha tartalék gépek lennének. Ám ez csak úgy lehetséges, ha az állami támogatásban nem részesülő légitársaság saját erejéből újabb repülőket vásárol – állítja Stefka Tamás. A másik lehetőség az lenne, ha szűkítenék a menetrendet. Ez azonban egyrészt csökkentené a gazdaságosságot, másrészt az utazó közönség sem fogadná örömmel a kényszerű változtatást. A Malév vezérigazgatója úgy véli, ha törölnének egyes járatokat, az ellentétes lenne azzal az elvárással, hogy Budapest a kelet-közép-európai régió gyűjtő-elosztó központjává váljon, mivel ebben a folyamatban a Malévnak kulcsszerepet kell vállania.