A föld titkait kutatják

A Földön kutatók ezrei figyelik ebben a pillanatban is, hogy mikor mozdul meg a földkéreg, de mint állítják, főként a szerencsén múlik, hogy a tragédiát képesek-e megelőzni.Kínai tudósok vállalkoztak először arra, hogy néhány napos pontossággal előre jelezzék a földrengéseket – ad rövid áttekintést a MAG-nak Szeidovitz Győző, a Földrengésjelző Obszervatórium főosztályvezetője. A kínai szeizmológusok 1975-ben három nappal előre meg tudták mondani, hogy Haj-cseng város körzetében erős rengések várhatók. A kitelepítés után bekövetkezett a megjósolt földmozgás, és miután áldozatok nem voltak, a tudósok önbizalommal telve kijelentették: az előrejelzés tíz éven belül megoldódik. Az ígéretes kutatások akkor torpantak meg, amikor 1976 júliusában váratlanul Tang Son alatt is megmozdult a föld. A 240 ezer halálos áldozat és egymillió sebesült között voltak azok a szeizmológusok is, akik korábban oly optimistán látták a jövőt. Szeidovitz Győző elmondta: bár egy közelgő földrengésre sok előjelből lehet következtetni, a pontos előrejelzéshez a szerencse a legszükségesebb. A szakértő beszámolt egy esetről, amikor a talajból egy méter átmérőjű tűzgömbök bukkantak elő, majd közel húszméteres magasságba szálltak fel. A mesébe illő jelenség magyarázata az, hogy a felszíni rengéseket megelőzően gázok préselődtek ki a talajból, majd a levegőn meggyulladtak. Miután a lángoló gömbök visszaereszkedtek a felszínre, összezsugorodtak, és intő figyelmeztetésként felperzselték a talajt. A jelenség megkönnyítette az előrejelzők munkáját. Szeidovitz Győző szerint a kutak vízhozamának változása is utalhat földrengésre, de intő jel az is, ha növekszik vizük úgynevezett radongáztartalma. Előfordult – folytatta a szeizmológus –, hogy a növényzet gyors kiszáradását földmozgások követték. A felszín alatti vizek áramlásának iránya ugyanis a rengések előtt megváltozott, ezáltal a növények nem jutottak hozzá a szükséges folyadékmennyiséghez. Esetenként az állatok is különösen viselkednek. Kínában egy alkalommal halak ugrottak ki az akváriumból. A szokatlan látvány arra ösztönözte a ház egyetlen lakóját, hogy séta közben gondolja át a történteket. A föld hamarosan megmozdult a lába alatt, de életben maradt, miközben otthona romba dőlt. A fenti példák után nem túlzás kijelenteni: a vizek zamatának figyelemmel kísérése már semmiképpen sem elhanyagolható, mert a tapasztalatok azt mutatják: ez is életet menthet. A törökországi rengés hazánkban nem fogja éreztetni hatását – vélik a szakértők. Magyarországon a közepes erősségű rezgésből 20 évente regisztrálnak egyet, ám kisebb lökésekből esztendőnként kettőt-hármat is észlelnek a szakemberek. Országunkban a ’90-es évek közepén pusztított az elmúlt tíz év három legnagyobb földrengése. A mai napig nem volt erősebb rengés hazánkban, mint 1995-ben Szabadszálláson, Várpalotán és a Börzsönyben. – Arra a kérdésre, hogy mikor lesz a következő, egy szakértő sosem válaszol, legfeljebb gondolatban – fogalmazott Szeidovitz Győző.Földrengések Magyarországon az utóbbi öt évben Időpont Helyszín a rengés erőssége (Richter skála) 1995. január 23. Peremarton 3,0 1995. február 5. Kecskemét 3,4 1995. szeptember 13. Várpalota 3,5 1995. szeptember 18. Dunakanyar 3,6 1995. november 8. Várpalota 2,5 1996. január 9. Sopron 3,9 1996. szeptember 29. Füzesgyarmat 3,0 1996. október 21. Dunaharaszti 2,4 1997. március 3. Magyarpolány 2,5 1997. június 17. Csorvás 3,1 1997. november 27. Csévharaszt 2,5 1998. április 12. Zalaegerszeg térsége 3-4 1998. december 6. Veszprém, Hárskút, Márkó 2,0 1999. április 30. Hódmezővásárhely, Szeged és Bp. között 5,0 1999. szeptember 3. Dél-Magyarország 2,5