Célközelben a földtörvény

A reményeket ez idáig beigazolva halad a földtörvény előkészítése a román parlamentben. A képviselőház a minap gyorsan elfogadta a két ház egyeztető-, közvetítőbizottságának a jelentését, és a szenátusban is jól haladt a szavazás.Az egyeztetések során még néhány olyan előírás került a törvénytervezetbe, melyek a jogos tulajdonosok érdekeit szolgálják. Azokét, akiknek az államosítás idején elkobozták földterületeiket, erdőiket. Lényeges módosítás, hogy a közbirtokosságok esetében már nem 10 hektár a visszaigényelhető felső határ, az igénylők minden olyan területet visszakaphatnak, amelyek tulajdonjogát hiteles okmányokkal igazolni tudják. Ez az előírás nemcsak erdőkre, hanem szántóterületekre, legelőkre és erdei kaszálókra is érvényes. Az is kedvező változtatás, hogy a tulajdonjog igazolása, illetve a visszaigénylés nemcsak a második világháború utáni időszaktól, hanem 1921-től számítva történhet. A milliók által rég várt törvény értelmében a magántulajdonosok, örökösök legfeljebb 10 hektár erdőt és legfeljebb 50 hektár mezőgazdasági területet igényelhetnek vissza. Ahol nincs lehetőség a visszaszolgáltatásra, ott a jogos tulajdonosok pénzbeli kártalanítást igényelhetnek. Ha a parlament két házának együttes ülésén is elfogadják a jogszabályt – és erre megvan minden remény –, akkor jövő év elejétől, legkésőbb tavasztól elkezdődhet a törvény gyakorlati alkalmazása. Eközben a román napilapok némelyike pánikkeltő hangnemű beszámolókat közöl arról, hogy a román kormány tervbe vette 39 Kolozs megyei ingatlan visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak, többnyire erdélyi magyar egyházaknak és közösségeknek. A Cotidianul című napilap idézi Gheorghe Funar polgármestert, aki szerint a magyarok jogtalanul követelik az ingatlanokat, mert 1944-ben, amikor az oroszok közeledtek Kolozsvár felé, akkor a horthysta hatóságok meghamisítottak egy sor telekkönyvet, s a hamis okmányokban az szerepelt, hogy számos ingatlant magánszemélyek adományoztak a magyar egyházaknak.