KÉPALÁ

Az afgán fővárosban kedden nyilvánosan kivégeztek egy asszonyt. A kabuli sportcsarnokban három lövés jelezte: amit Zarina, a férjét meggyilkoló nő tettével megbontott, most ismét teljes lett, ismét egésszé vált. A törvény betűje helyreállította a rendet, megakadályozta, hogy a káosz fölött egyensúlyozó ember visszazuhanjon a teremtés előtti sötétségbe. „Az asszony az utolsó pillanatban megpróbált elmenekülni az ítéletet végrehajtó tálib katona elől, de egy rendőrnő visszavezette a csarnok közepén lévő székhez. Az asszonyt ülve érte a tálib katona három lövése. A kivégzést követően a tömegből sokan az igazságszolgáltatást éltették. Ez volt az első eset a tálibok hatalomra jutása óta, hogy egy nőt a nyilvánosság előtt kivégeztek az országban. A tálib törvények szerint a gyilkosok büntetése nyilvános kivégzés, amelyet az áldozatok hozzátartozói hajthatnak végre: a házasságtörőket megkövezik, a tolvajoknak levágják a végtagjait, a kisebb bűnökért pedig ütlegelés jár” – szól a hírügynökségi jelentés. Lehet rossz is egy törvény, ez mit sem változtat jellegén. A törvény nem dicsér, csak büntet: lemetszi a kiálló részt, eltakarja, csadorba rejti a rendet fenyegető káoszt. És, hogy van-e kivétel a törvény alól? Talán a gyermek. A bennünk lakó. Hát legyetek olyanok!